Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
190 ÖRÖKLÉSI JOG. Hitbizományi örökhagyó akarata szerint a helyettesítés nem csupán a halálesethez mint öröklés. biztosan bekövetkező s kizárólagos feltételhez volt kötve, hanem a végrenHitbizományi delkező örökhagyónak az volt a szándéka és akarata, h. a helyettesítés helyettesítés, esete csak akkor következzék be, ha a végrendelkezés tétele a. még csak 4 éves csereklei Sándor olyan korban halna el, a melyben még javairól érvényesen nem intézkedhetik, ez az eset azonban be nem következett, mert Csereklei Sándor 20-ik évében hallván el, az érvényes végrendelkezési képességhez szükséges életkort megérvén, végrendelkezett, a mitől pedig eltiltottnak annál kevésbé tekinthető, mert a néhai Gonda Erzsébet után öröklött javak neki a hagyaték-biróság átadó határozata értelmében feltétlenül, minden megszorítás nélkül adattak át, és mert a néhai Gonda Erzsébet hagyatéka tárgyalása alkalmával felp.-ek sem igényeltek a most érvényesíteni kivánt jogaik biztosítása tekintetében semmi érvényesítést sem. (88. márcz. 20. 1949.) Bp. tábla: Azon körülmény, h. a néhai Gonda Erzsébet után öröklött javak Csereklei Sándor itteni örökhagyónak a hagyatéki bíróság átadó határozata értelmében feltétlenül és minden megszorítás nélkül adattak át, nem képezhetne ugyan akadályt arra nézve, h. felp.-ek Gonda Erzsébet végrendelete alapján utóöröklési jogokat érvényesítsenek, ez tehát felp.-ek keresetének elutasítására alapul nem szolgálhat; mindazonáltal a tábla is felp.-eket keresetükkel elutasította, ül. az e.-bíróság ítéletét hhagyta azért is, mert a kedvezményezett Csereklei Sándor halála bizonyos lévén, a végrendelet ezen kifejezésének: »7<. ha kis unokám Csereklei Sándor meghalna*, más értelmezést tulajdonítani nem lehet, minth. örökhagyó közönséges, esetleg gyámhelyettesitést akart, ahhoz képest a mint Csereklei Sándor örökösévé nem lenne, vagy halála olyan korban következnék be, mely a végrendelkezési képességet kizárja ; mert a végrendelet emiitett kifejezése kapcsolatban a végrendelet egyéb intézkedéseivel, nem nyújt semmi alapot sem arra, h. örökhagyó unokájának leszármazóit kizárni, vagy őt a neki hagyott vagyonnal való rendelkezésben korlátozni akarta volna, már pedig, ha a végrendeletben foglalt egyes kifejezések kételyt engednek meg, ugy a végrendelet akképp •magyarázandó, h. az örökös rendelkezési joga mentül kevésbé korlátoztassék, ugy h. ha a fenforgó esetben a végrendelet értelmére nézve kétely forogna fen, már a kiemelt szabálynál fogva is azon értelmezés volna elfogadandó, mely a kirendelt örökösre nézve kedvezőbb, h. t. i. őt a neki hagyott vagyonra nézve rendelkezési képessége beálltával, a rendelkezési jog megilleti. (89. febr. 19. 22946.) — Curia: Hhagyja. (90. ápr. 10 3731/89. P. T. XX. 11.) Mostoha gyer- 1* Curia : Ha az örökhagyó apa és férj végrendeletében nejét örökömekek utó- sének s ugyanazon nejével nemzett gyermekeit egybefoglalva (conjunctive); öröklése eSY korábbi házasságból származott többi gyermekei kizárásával, utóörököseinek nevezte ki; a kinevezelt utóörökösök egyike pedig még anyja életében, tehát az utóörökösödés beállta előtt végrendelet s leszármazók nélkül elhalt: ily esetben az anya halála után, ennek többi utóörökösökül kinevezett gyermekei örökösödnek az egész apai vagyonban, az apa korábbi házasságából származott gyermekek kizárásával. De ha az utóörökösök valamelyike az utóörökösödés beállta után hal el végrendelet s leszármazók nélkül, ilyenkor — minth. a végrendeleti utóörökösödés tovább nem terjesztetett ki — az ő apáról hárult vagyonában, mint ági vagyonban nemcsak apáról