Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
ÖRÖKLÉSI JOG. 181 azon szerződés érvénye a szerződő felek rendelkezési képessége szempont- Örökösödési jából v. gyámhatósági hhagyás hiánya miatt 3. személyek által meg nem támad- szerződés, ható. Nem bir alappal felp.-ek azon érvelése sem, mintha öröklési szerződések csak házastársak közt volnának köthetők, mert ugy a kérdéses szerződés kötése idején, valamint a jelenleg hatályban levő honi törvények ilynemű megszorítást nem állapitanak meg. A mi pedig a kérdéses B) alatti szerződés alaki érvényét illeti, erre vonatkozólag az e.-biróság helyesen mondotta ki. h. az 1876. évi 16. t.-cz. 38. §-a értelmében a keletkezése idejében érvényben volt jogszabályok szerint ítélendő meg, téves azonban az e.-biróság azon nézete, mintha örökösödési szerződések érvényéhez az 1876. évi 16. t.-cz. hatályba lépte előtt is a végrendeletek alaki kellékei kívántattak volna. Előbbi törvényeink az örökösödési szerződések alaki kellékeit nem szabályozván, ily szerződések érvénye alakszerűséghez épp oly kevéssé volt kötve, mint más szerződésé s ennélfogva az 1886. évi szept. 21-én kelt B) alatti szerződés ellen alakszerűség szempontjából felp. részről emelt kifogások törvényes alappal szintén nem birnak. — Curia: Hhagyja. (88. febr. 3.6760/87. Ü. L. 88. 8.) 1. Curia : A keresetlevélhez A. alatt mellékelt szerződés 2-ik pontja Halál esetére szerint alp. arra kötelezte magát, h. ... az ingatlannak anyjától S. szül. W. szóló ajándéA.-tól átvett felerészét halála esetére kiskorú báró B. F.-nek fogja örökség- kozás.* képpen hagyni. Ezen szerződési kikötésben nemcsak a végrendelkezésről s # k 307 általában halálesetére rendelkezésről való lemondás foglaltatik, mint azt alp. —317. lapjain, toértelmezi, hanem benne foglaltatik a dolog természeténél fogva az élők kö- ró^híömÜ(o^\aÍt zötti elidegenítés tilalma is, mivel alp. csak ugy hagyhatja halála esetére az határozatokat is. ingatlant kk. B. F.-nek, ha azt életében fentartja és el nem idegeníti. (89. nov. 28. 5832. Ü. L. 89. 61.) 2. Curia : Halálesetre szóló s csak az ajándékozó halála után érvényesíthető ajándékozás esetén a megajándékozott tulajdonjogának bekeblezését csak hagyatéki eljárás utján érvényesítheti s nem kérheti azt, az ajándékozó elhalálozásának puszta kimutatásával, közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál. (86. okt. 13. 1529. J. 86. 185.) 3. Curia: A kérvényhez mellékelt szerződés szerint ugyan kérvényezők a szülők után öröklendő ingó és ingatlan javaikat adják el; azonban ez nem reménybeli örökségről, hanem inkább a szülők által már életükben a gyermekeknek osztályul átengedett vagyonról köttetvén: érvénytelennek nem tekinthető. (90. jan. 10. 2411. Dt. XXV. 148.) 4. Curia: A bíróság hivatalból nem állapithatja meg, hogy valamely okirat, mely halálesetre szóló intézkedést tartalmaz, érvénytelen, mert nincs az 1876. évi XVI. t.-cz. 33. §-ában előirt forma szerint kiállítva. (90. szept. 24. 1451. Dt. XXVII. 264.) 5. Curia: A C. alatti átruházási okirat halál esetére szóló s bármikor visszavonható végrendeleti intézkedésnek nem tekintethetik: mert abban a 10,000 frtot felülhaladó s alp.-ek által netán beszámítható követelések levonása után fenmaradandó összeg felp. jogelődjének tulajdoni joggal és visszavonás fentartása nélkül engedményeztetvén, az átruházás már akkor teljessé vált, és abból, h. megemlittetettt. miszerint az összeg az átruházó T. Ignácz halála után fog kifizettetni, nem lehet azt halál esetére szóló intézkedésnek tartani, mivel az által csak az időpont határoztatott meg, midőn az átruházott követelés esedékessé válik s felp. jogelőde által követelhető lesz. (82. szept. 26. 1071. Dt. III. 130.)
