Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

ÖRÖKLÉSI JOG. 151 szerezték azokat a javakat, melyek reájuk szerződés utján szállandottak. — Törvényes Minth. pedig alp.-ek által követelt biztosításba bele nem egyeztek, sőt azt a öröklés, per során ellenezték is ; s minth. az A) alatti szerződés felp.-ek és alp.-ek között jogviszonyt különben sem állapított meg : ezeknél fogva az e.-biróság ítéletének a kereset tárgyára vonatkozó részét meg kellett változtatni és felp.-eket keresetükkel elutasítani. (89. nov. 11. 39525/88.) Curia: Hhagyja. (90. okt. 21. 790. J. Sz. IIT. 695.) 2. Bp. tábla : Az ideigl. törv. szab. 4. §-a szerinti zárlat egyszerűen az alapon, h. a törvényes osztályrész msértetett, el nem rendelhető, ha tékozlás esete fen nem forog; a tékozlás miatti zárlatot pedig nem önállóan, hanem csak a tékozló szülőnek gondnokság alá helyezésével lehet kérni. (41476 84. Dt. XIII. 326.) 1. Curia : Köteles rész megítélésére irányzott kereset ellenében nem lehet A tves osztályaz osztrák polgári törvénykönyv 1487. §-a szerinti elévülés kifogását érvé- rész ir. per nyesiteni olyankor, midőn a szükségörökös a köteles részre igényét annak elévülése. idején örökösi nyilatkozatában bejelentette, de utóbb ezen igénye iránt az örökössel egyességet kötött, később pedig ezen egyesség érvénytelenítése iránt pert indított és e per az 1861. évi Ideiglenes Törv. Szabályok által visszaállított hazai törvények uralma a. döntött el jogerejüleg. Ily esetben az érvénytelenítési per eldöntése előtt a köteles rész iránti per megindítható sem volt és ennélfogva az osztr. polg. tkönyv 1487. §-ában szabályozott 3 évi elévülési idő kezdetét sem vehette. (87. ápr. 20. 7429/86. Dt. XVII. 194.) 1. Lfi.: Az örökbefogadónak az örökbefogadási szerződés alapján Orökbefogajelentkező jogutóda nem tekinthető oly harmadik személynek, kit elődjei dás* tves cselekményei nem köteleznek. (78. decz. 9. 12226. Dt. r. f. XXI. 170.) „ . ....... J v ' * Az orokbefoga2. Lfi. : Ha az örökbefogadási szerződés feltételhez van kötve s a dás hatásai főfeltétel nem teljesitése miatt kéretik felbontása, az. a ki ez okból a szerző- JéTPtekinZtetében dést mszüntetni kéri, azt, h. a feltétel nem teljesíttetett, bizonyítani tartozik, nyilvánulván JeffczélszerüDD(79. márcz. 4. 156. Dt. r. f. XXII. 72.) nek látszott az 3. Curia : . . . Tekintve, h. a törvényes formaságok megtartásával örökbe *™y££0ls a^tvel fogadott gyermek, az örökbe fogadó szülők hagyaték a felosztásánál a leszármazó "„^^^ezetéegyenes örökösökkel egyenlő jogi szempont aláesik. (89. okt. 22.2065. Ü. L. 89. 55.) tani. 4. Curia: . .. Végre az a felfogás, mintha G. J. is G. S. testvérének s igy szintén törvényes örökösének volna tekintendő azért, mert G. Gy. őket mindkettőjüket örökbe fogadta, sem jogosultsággal, sem alappal nem bir akkor, midőn tény az, h. G. J. és G. S. más-más apától és anyától származtak, az örökbefogadás pedig az örökbefogadott és ennek rokonai közötti törvényes örökösödési kapcsolaton semmit sem változtathat. (88. decz. 11. 2242. Ü. L. 88. 51.) 5. Curia: Nagykorúnak örökbefogadásánál az örökbefogadtatásból folyó törvényes örökösödés jogczimére, az irányadóul szolgáló hazai törvényeink értelmében, elégséges az örökösödési szerződés létrejöttének igazolása, (82. jan. 25. 8066/81. Dt. I. 125.) 6. Lfi. : A tves osztályrészhez örökbefogadó szüle után az örökbefogadott gyermeknek és pedig a t. és t. gyermekhez hasonló igénye van. (79. jul. 21. 6581. Dt. r. f. XXV. 24.) 7. Lfi. : Tves osztályrész az örökbefogadott gyermeket csak azon esetben illeti meg, ha ez az örökbefogadási szerződésben határozottan kiköttetett. (79. decz. 16. 11071. Dt. r. f. XXV. 106.)