Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

146 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes tárban, h. az ott felvett összes nemcsak 93 frt 77 kr. értékű ingóságokat öröklés. apja adta át neki még életében tulajdonjoggal. Ezeknélfogva alp. a harmad­Tves osztály- és negyedrendű felp.-ek javára 691 frt 22 kr. köteles rész fizetésében ma­tó* és aján- rasztalandó volt. Nem nagyobb összegben, mert az e.-birósági itélet elleni dékozds. felebbezvényükben maguk felp.-ek csak 355 írttal számitották fel egyenként az ő kiegészítendő köteles részüket s ebben — mint fenébb kifejtetett — betudandó volt 9 frt 39 kr. De különben is a megajándékozott alp.-t arra, h. oly értékek után is egészítse ki harmad- s negyedrendű felp.-ek köteles részét, a melyeket az örökhagyó nem,' neki, hanem egy másik gyermekének ajándékozott el. kötelezni nem lehetne; és ezért semmi esetben sem volna helyeselhető az a számitási módozat, mely szerint a m.-biróság hozzáadva az alp.-nek ajándékozott ingatlanok értékéhez azon ingatlanok értékét is. melyeket a másodrendű felp. kapott ajándékba 1854-ben s azután igy a két rendbeli ajándék összértéke alapján állapitotta meg az illető felp.-ek kiegé­szitendő köteles részét alp. terhére. Nem volna ama számitási módozat he­lyeselhető azért sem. mert harmad- s negyedrendű felp.-ek köteles része nem a másodrendű felp. javára tett ajándékozás által, hanem csupán az alp. javára tett ajándékozás által lett — az id. törv. szab. 8. §-a szempont­jából — msértve. Az örökhagyónak ugyanis akkor, midőn a másodrendű felp.-nek 2560 frt értéket ajándékozott, maradt még 4400 írton felüli vagyona, s ha ez az örökhagyó haláláig nem kevesbbedett volna, az öt gyermeknek abból jutandott törvényes örökösödési rész fedezte volna minden gyermeknek köteles részét. . . . stb. (85. márcz. 11. 5778/84. M. I. 83.) 2—3. Lfi.: Ajándékozásnak tekintendő azon szerződés, melylyel az apa még életében vagyonát egyik fiára a jövedelmekből fedezhető holtiglani tartás kötelezettsége mellett ruházta át. (71. máj. 23. 3129. P. T. X. 10.) Azonos: Lfi.: 73. okt. 29. 9004. (U. o.) 4. Bp. tábla: A törvényes osztályrész tekintetében csak azon ajándé­kozás érvénytelen, mely által a törvényes osztályrész sértetik (idl. törv. szab. 4. §.). Ennek természetes következménye, h. különböző időben történt több rendbeli ajándékozás esetében a msértett törvényes osztályrész kielégítése, esetleg kiegészítése első sorban a legutolsónak ajándékozott értékből köve­telhető s az előbb megajándékozottak a hozzájárulásra csak annyiban köte­lezhetők, a mennyiben az utolsó ajándék értéke a törvényes osztályrészt nem fedezné. (24106/84. Dt. XIII. 325.) 5. Bp. tábla: Az ideigl. törv. szab. 8. §-a szerint ajándékozás esetében a törvényes osztályrész kielégítésének akkor van helye, ha a leszármazó egyenes örökösök bebizonyítják, h. az örökhagyónak tiszta hagyatéka, az aján­dékozásban volt érték felénél kevesebb, s igy arra, h. a törvényes osztályrész mennyisége határozottan megállapítható legyen, okvetlen szükséges a tiszta hagyaték értékét ismerni, mi pedig az ajándékozó életében ki nem tudható, ennélfogva arra, h. a törvényes osztályrész számszerűleg megállapított mennyi­ségben biztosittassék, a főalap, a biztosítandó összeg mhatározása hiányzik; minek természetes következménye, h. ily irányú kereset sikerrel meg nem indítható. De ettől el is tekintve, a törvényes osztályrész az ideigl. törv. szab. 4. §-a értelmében, csakis tékozlás esetében zárlat által biztositható. Jelen esetben felp.-ek pazarlási esetet fel sem említvén, zárlat általi bizto­sítás mrendelhetésének esete sem forog fenn. (83. okt. 28. 23586.) Curia: Hhagyja. (84. máj. 20. 375. P. T. VIII. 16.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom