Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

ÖRÖKLÉSI JOG. 137 leszármazó törvényes gyermekekre száll. A törvény eme világos és határozott rendelkezése ellenére oly törvényes gyakorlat, mely az anyai hagyatékból, az anya törvényes gyermeke mellett ugyanannak törvénytelen gyermekét is örökségben részeltetné, nem keletkezett. Ily gyakorlat csak azon oldalrokonokkal szemben fejlődött ki, kik nem az örökhagyó anyjától származtak, s kik az idézett törv. sz. 12. §-a alapján igénylik az örökséget. Ennélfogva felp.-nek mint az örökhagyó egyedüli törvényes gyermekének kizárólagos örökösödési jogát megállapitani, s ebből folyólag alp.-t örökrészre irányzott viszonkeresetével elutasítani kellett. (85. okt. 6. 1181. P. T. XI. 10.) 4. Bp. tábla: Felp.-ek kereseti jogát megállapitani kellett, mert a enálló birói gyakorlat szerint a törvénytelen gyermek és természetes anya közt a kölcsönös öröklés elfogadott jogszabályt képez ; ebből folyólag kétségtelen, h. H. Rozália az öröklés megnyiltakor a törvényes osztályrész követelésére jogosult volt; annak utóbb bekövetkezett halála folytán pedig azon jog törvényes leszármazó örököseire annál inkább átruházottnak tekintendő, mivel előbb nevezett H. Rozália e részbeni igényét a hagyaték tárgyalásánál határozottan fentartotta. Curia: Hhagyja annyival inkább, mert a törvénytelen gyermeknek csak anyja után van a ftnálló birói gyakorlat szerint törvényes örökösödési joga, de az apai vagyonból öt öröklési jog nem illeti, s ebből következik a kölcsönös viszonosságnál fogva, h. az apa sem követelhet törvénytelen gyermeke után örökséget vagy törvényes osztályrészt, hanem, h. arra egészben az anya van hivatva; mert a leszármazók s hitvestárs nélkül elhalt [örökhagyónak szerzeményi javaiban is örökösödik a szülő s jár neki köteles rész is mindazcn javakból, a melyekből végrendelet nem léte esetében törvényes örökr '^t követelhetne (id. törv. szab. 7. és 10. §§.), mert a végrendeleti hagyományok a kiszabásánál alapul szolgáló hagyatéki értékből nem vonhatók le, s a hagyományosok is tartoznak eltűrni a köteles résznek a hagyatékból leendő kielégítését, i 11. tartoznak a nekik szánt hagyományokból aránylagos levonást tűrni. (83. nov. 28. 1926: P. T. XI. 10.) 5. Bp. tábla : Tek., h. a fenálló törvényes gyakorlat szerint a házasságon kivül születdt gyermek anyja után annak hagyatékából a törvényes gyermekkel egyenlő örökösödési joggal bir ; tek. továbbá, h. örökhagyó hagyatéka végrendelet nem létében a fentebb jelzettek szerint peres felek között egyenlő részben lett volna megosztandó ; minth. azonban örökhagyó végrendeletében felp.-nek 1000 frtot hagyományozott, a mely hagyomány, tekintettel a hagyaték 7705 frt 50 kr. értékére, felp.-nek az ideigl. tvk. szabályok 7. §-a által biztosított törvényes osztályrészét sérti: ennélfogva felp.-nek törvényes osztályrésze a hagyományozott összegnek 1926 frt 37 Va krra való kiegészítése által megállapítandó és alp. az öröklés mnyiita napjától számított 6% kamatokkal együtt azon összeg kifizetésére kötelezendő volt. (49012/82. Dt. IV. 321.) 1. Curia : A törvényes gyakorlat örökösödési joggal ruházván fel a házasságon kivül született gyermeket is anyja vagyonában ott, hol az anya törvényes gyermeket hátra nem hagyott: ezzel az anya különös örökösödési jogát is házasságon kivüli gyermeke után elismerte. E szerint örökösödnék a leszármazók nélkül meghalt örökhagyó Stier Lipótné Vanházi Csefnek Mária után az ő anyja Vanházi Csefnek Jozefa, de mivel ez nincs életben s másik törvénytelen gyermeke Vanházi Csefnek Magdolna Rurián Törvényes öröklés. Törvénytelen gyermekek tves örklése. Tves öröklés tvtelen gyermek után.