Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

6 CSALÁDI JOG. Házasság ér- részéről fenforgó tévedés a másik fél személyét vagy a személyben lényegesvénytelenitése változást okozó oly tulajdonságát illeti, melyre nézve a tévedést állító fél kikötéssel élt s ennek daczára félre lett vezetve a vele házasságot kötött fél részéről. Hogy felperes azt. a nőt vette feleségül, kit megkért, maga felp. is elismeri. így tehát személyben tévedés esete nem forog fenn. De a személyben lényeges változást okozó oly tulajdonságban való tévedés esete sem forog fenn, mely miatt a házasságot feltétel hiánya miatt érvénytelennek lehetne kimondani. Felp. ugyanis maga sem állítja, hogy ő az alp.-sel kötött házasság létrejötte előtt az alp. személyében megkívántató bizonyos tulajdonságot kifejezetten kikötött volna s ennek daczára alp. azt a bizonyos tulajdonságot színlelte, vagyis felp.-t tévedésbe ejtette volna. Ennek még jelenségei sem hozattak fel a per során. A mi felp.-nek azon állítását illeti, h. törvényes születésű nö helyett törvénytelent vett nőül, ez nemcsak a kikötés hiánya miatt nem volt figyelembe vehető, de azért sem, mert alp. törvényesített gyermek. Felp. keresetének azon alapja sem volt figyelembe vehető, mely szerint a házasságkötés idején még kiskorú alp. az 1791. évi XXVI. t.-cz. által hatályban továbbra is fentartott házassági nyiltparancs 3. §-ának rendelkezése ellenére atyai beleegyezés nélkül ment férjhez. Ezt felp. azon alapon állítja, h. alp. nem annak az atyának a leánya, kinek nevét viseli, hanem édes anyja előbbi férjének gyermeke. Ezen alapon sem lehetett a házasságot érvénytelennek kimondani, mert ezen alapon, még ha való volna is a felp.-i állítás, kereseti joga csak alp.-nek, ül. törvényes képviselőjének lehetne. (89. decz. 5. 41872.) Bp. tábla: Hhagyja. (90. jan. 9. 61301.) — Curia: Hhagyja. (90. márcz. 11. és 12. 1178. J. Sz. II. 608.) Külföldön (iz- 1. Bp. tábla: Felp. azon kérelmével, h. a házasság érvénytelennek raeliták közt) mondassák ki, elutasítandó volt, mert a keresetlevélhez C. alatt csatolt kötött polg. okirat szerint, mely immár az 1868. évi LIV. t.-cz. 545. §-ában előirt kelléház'isság ér- kekkel el van látva, az izraelita vallású peres felek között Berlinben polgári vényes. hatóság előtt kötött házasság az ott érvényben állott törvények szerint jogérvényesen köttetett s igy az e helyütt érvénytelennek ki nem mondható stb. Curia: Hhagyja. (84. jun. 25. 4059. Dt. IX. 119.) Kettős 1* Guria: Kettős házasság miatti elitélés esetében a házasság semmiházasság s^9e va9y megsemmisítése a bűnvádi ítéletben nem mondandó ki. {A büntető tanácsok 46. sz. t. ü. döntvénye. 85. ápr. 14.) * II. A házasság felbontása. Válóokok Curia: A házasságtörés súlyos vádja, melynek alapján részben a protestánsok- a házassági kötelék felbontása kérelmeztetett, per rendszerideg bébizonyitottnak na'' , nem tekintethetik, minthogy a kihallgatott tanuk vallomásaiban foglalt azon Sr,o^Se,^í 6 körülmény, h. alp. elismerte volna, miszerint — — által teherbe ejtetett és 178b. marcz. n c > j 6. ni/, par.) n- eSY alkalommal — — látogatását fogadván, a szobaajtót bezárták, egy* L. alább az szersmind az ablakot elfüggönyözték, gyanús magaviseletre enged ugyan 'Zr' okokat isal°" következtetést, de tényleges cselekmény a tanuk által sem hozatik ; e szerint a) 55 § Há- tehát ezen alap elesvén, miután az engesztelhetetlen gyűlölség alapján kért zasságtörés. házassági kötelék felbontása esetében a fennálló szabályok szerint a házasEnnek ^ bizo- felek ideiglenesen elválasztandók, ez pedig meg nem történt, a fenebbiekhez nyitása. képegt keUett intézkedni (84_ m4j 29/3179. Dt. IX. 5.) * E határozat megokolását 1. a BTK. 251. §-ánál.