Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 103 utóbbil illesse tulajdonul halálesetre szóló intézkedés jellegével bir; a Gyámság és gyámhatósági azonban nincs hivatva arra, h. a gondnokoltak javairól azok gondnokság. halálának esetére rendelkezzék. (89. decz. 20. 2976. J. 90. 29.) 2. A csik-szent-mártoni jbg.: Felp. árvaszék 1880. máj. 9. 1848. sz. a. megengedte E. Ignácznak, mint D. Ferencz árvája gyámjának, h. a D. Ferencz árvája belső laktelkét elárvereztesse, s a gyámhatóság árverési feltételeket nem adván ki, a hasonló eseteknél szokásos feltételek irányadó voltának elfogadása mellett, eltekintve attól, h. az 1877 : XX. t.-cz. 114. §. s következő §-ai alapján a törvényesen kinevezett gyám a gyámolt vagyonának megőrzése s védése tekintetéből vagyonilag is felelős, s tekintettel arra, h. az 1877 : XX. t.-cz- 179. §-ának utolsó bekezdéséhen adott joga az árvaszéknek felp.-i jogot nem, hanem csupán a gyámmal szemben szükséges lépésekre való jogot adja meg; tekintettel arra is, h. E. István. E. Ignácz. F. Gergely és B. Dániel tanuk vallomása szerint sem lett az árverezés kihirdetése alkalmával a fizetési határidő és a vételár befizetésének mikéntje közhíré téve és h. E. Ignácz és Er. Ignácz tanuk határozott vallomásaik szerint bizonyítva van. h. a fizetéseknek részletekben kellett történni, mely részletek mekkoraságának és a fizetési időnek mhatározását az árvaszéktől kellett kérelmezni; mit az iratoknál fekvő s B. Mihály alp. által 1886. jun. í-én kiállított kérés is igazol, de ennek daczára az árvaszék sem a vételárrészleteket, sem a fizetési időt meg nem határozta, hanem a szerződést egyszerűen visszautasította, s így alp.-t azon helyzetbe hozta, h. az nem is fizethetett. Mert az árvaszéknek az alp. kérelmére adott azon válasza. ;>h. mivel ön a vételárt be nem fizette, a mellékelt szerződések megerősítés nélkül visszaadatnak <. a ptk. 417. §»ában irt megintésnek nem tekinthető, s a felsorolt bizonyítékok szerint fizetési idő meghatározva nem lévén, felp. kereshetőségi jogát annál is inkább idő előtt iparkodott érvényesíteni, mivel a fizetési idő meghatározása tőle függ. A felhozott indokokból a ptk. 1413. §. alapján tehát felp. keresetével elutasítandó volt. (88. jun. 24. 1034.) Curia: Hhagyja. — Indokok: Az árvaszéknek hatósági ügykörébe tartozó ingatlanok elárverezése és ily árverés alkalmával a legtöbbet igérö általi megvétele végérvény nyel csak az esetben bir, ha az árverési eljárás ténye az illetékes árvaszék által jóváhagyatván, az eladási szerződés azt jóváhagyó megerősítési záradékkal elláttatik, avagy a megerősítés határozatilag kimondatik. A jelen esetben ki nem tűnik, h. az illetékes árvaszék, az árverési eljárást, melynek folytán alp. D. Ferencz árainak ingatlanát, mint legtöbbet igérő árverésben megvásárolta, jóváhagyta volna. Sőt Csikmegye árvaszékének 1886. jun. 12-én kelt 2696. sz. a. végzésében az tűnik ki. h. az árverés folytán alp. mint vevő részére kiállított szerződés meg nem erősittetelt, hanem egyszerűen visszaküldetett. következőleg az alp. által történt mvétel megerősített szerződés hiányában létrejöttnek nem tekinthető, s ekként alp. a vételi árnak lefizetésére nem kötelezhető. (89. szept. 6.1708. Dt. XXIV. 185.) 3. Bp. tábla : Az e.-biróság ítéletét a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetet felp.-nek visszaadatni rendeli, mert az árvaszék, mint olyan perelhetőségi joggal nem bir és igy perbe sem volt idézhető. — Curia : Az árvaszék elnöke által szabályszerűen idéztetvén perbe és a tiszti ügyész által törvényszerűen képviseltetvén, nem forgott fenn törvényes ok arra. h. az árvaszék mint olyannak perbe idézése miatt az eljárás hivatalból megsemmisíttessék. (87. okt. 26-án 3275. Ü. L. 87. 47.)