Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
58 í. VAGYONJOG. Kisajátítás, kárpótlására annál kevésbé terjesztetheted ki. mivel a régi meder á feleli egyező nyilatkozata szerint a kisajátítás tárgyal nem is képezte, noha annak, bár jelentéktelen része, tényle* a kisajátított terület vonalába esik és mert egyébkénl is. tekintettől az 1885: XXIII. és 1888: XIX. t.-czikkek rendelkezésére, az emiitett igények elbírálása első sorban a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik. Egyebekben helyben voll hagyandó a mbiróság halározata indokaiból és azért, mert kisajátító a tárgyalás alkalmával nemcsak nem vonta kétségbe, hogy az egyedi kimutatás !). sorsz. foglalt rétek a kisajátitást szenvedett által állított jövedelmet nyújtanak, sőt a szakértői véleményre adott észrevételeiben azl kifejezetten elismerte és csak azl hozta lel. miszerint ezen magasabb jövedelmei csak az okozza, hogy hegymenti falvak rét hiányában vannak, de ha ezen körülmény megszűnik, ezen rét sem nagvobb értékű, mini a többi, mely utóbbi különben is bővebben nem indokolt kifogás már az 1881: XL1. l.-cz. "25. rendelkezésénél fogva tekintetbe nem vehető; viszont meri a törvényes kamatláb 6%-tólj lévén, a tőkésítés is helyesen ezen az alapon történt, midőn a törvény e részben ellenkezői nemcsak nem rendel, hanem a .'50. §-ban a megítélt tőke utáni kamatokai is ezen kamatláb után határozza meg és meri kisajátítást szenvedett azt. hogy a 10. sorsz. a. régi gáton termelt fű után mennyi évi tisztajövedelmet huz. nem mutatta ki. A megiléll összeg teljesítésének módozata iránti rendelkezés az 1881: XLI. l.-cz. 51). g-ban találja indokolásai. (81). aug. 30. 5248. .1. 89. 154.) 24. VII. Curia: Az 1881: XLI t.-cz. 24. §-a csert oly ültetvényeire alkalÜltetvények eV mázható, « melyek a tulajdonos által állagul; sérelme nétkül elvűiétől;, de sövények érté- mielőtt ez megtörtént volna, ásókban a kisajátító által kár ókoztatik... A kének megtéri- marhaállomány biztosítása körül és a kut költségeire nézve cincii igények a tése. szakértői vélemény értelmében sem voltak figyelembe vehetők : mert eltekintve attól, hogy I!. Gedeon azl, hogy e czélból már is nagyobb szánni pásztorcselédséget tartani volna kénytelen, különben sem bizonyította, a közigazgatási tárgyalás teendőihez tartozik, a szükséges védmüvek felállítását megállapítani, de már ez uton nem kötelezhet!} a vasúttársaság arra, hogy a vasút mentén a szomszédos tulajdonosok által ültetendő sövények költségeit és ezeknek alkalmassá váltáig a cselédség többlete állal felmerülő kiadásokat kártalanítási összegként fizesse. (85. szept. 29. 6061. 1)1. XIII. 8.) 32. §. VIII. 1. Bp. tábla: Az eljáró tszék határozatát megsemmisíti. Indokok: Az eljárás Az 1881. évi XLI. t.-cz. 32. §. értelmében kártalanítási eljárás megindítását elöföltétélei. az arra jogosított vállalat csak akkor teheti, ha a kisajátítás által érdekelt tulajdonosokkal a kisajátítási terv megállapítása iráni megegyezett, s ha az. illető községelőljáróság az egyességhez hozzájárulásai a kisajátítási tervre vezeteti záradékokban kifejezte, az illető Iszék mint birtokbiróság pedig a kártalanítási eljárási csak is ily feltételek melled vagy egyedül akkor kezdheti meg, ha a kisajátítási terv az idézelI tön-. 21., 22.. 40.. 44. §§-ainak intézkedéseihez képest hozzá beérkezett. Minthogy pedig az. hogy a beérkezeti kisajátítási terv, melynek alapján a kártalanítási eljárás meg leli. indítva, valamennyi érdekelt tulajdonos által el fogadia tolt vagy a közigazgatási hatóság részéről kiküldött bizottság által a törvény 40. §-a értelmében megállapittatott volna, kimutatva nincs: minthogy továbbá az összeirási kimutatás a törv. 31. §-ának 2. pontjában elön t kellékeknek meg nem felel, a mennyiben ugyanis abban sem a kisajátítandó birtokrészletnek telekkönyvi
