Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
[. VAGYONJOG. 51 tettel arra is, hogy 1871. évben a kérdéses árak köztudomás szerint részben Kisajátítás, az országban uralgotl túlságos üzérkedésből eredtek, a kilelt 14 írt becsár 23., 25. §§. a inosl létező áraknak annál kevésbé telel meg, meri a/, előtte fekvő Drecsinfélé 1307 ölnyi lelek • öle 5 frl 35 krban adatott el. Minthogy azonban kétségtelen, hogy a lelek közlekedés tekintetében kiváló fekvésénél és tevjedelménél fogva bármely iparvállalat, gabona- avagy f, raktárnak létesítésére alkalmas s ennélfogva a többi szomszédos telkeknél nagyobb értékkel bir, mely körülmények figyelmen kivül nem hagyhatók, minthogy továbbá ugy erre való tekintetből • a másik kél szakértő véleménye is 10 Irt és 6 írt 50 kr közi változik, a • ölét í) írtban s ehhez képest a 8360 • öl terjedelmű lelek értékéi 7f)240 írtban kellett megállapilani. A lakház értéke, tekintette] arra. hogy 5000 frtra csak a kisajátítást szenvedők szakértője becsüli : inig a másik kél szakértő egybehangzóan annak mostani értékét 3000 irha leszi, az 3000 írtban és e szerint a kisajátító fél által lefizetendő kártalanítási összeg a lelek és épületéri a fennebb kitelt 7^240 írtban volt megállapítandó. (83. jnn. 27. 4212. Dt. VI. 39.) 2. Guria: Az épületek a kisajátítást szenvedő félnek a kisajáti- Fölöslegeseklcé totl földterülei elvesztése után is tulajdonai maradnak és a kártalanítást vált épületek csak azon alapon igényli, meri az épületek annak idején 495 holdra lettek kártalanítása, berendezve: mos! pedig ezen épületek, tekintettel arra, hogy 63 hold kisajátittatott, 222 hold pedig hullámtérré váland, értéktelenekké és használhatatlanok ká vájandanak. A szakértők többségének véleménye szerint azonban az épületek nem használhatatlanokká, hanem feleslegesekké és pedig csak részben váltak ilyenekké. Nem igényelheti (ebát a kisajátítást szenvedő fél, hogy az épületek értékvesztesége czimén részére oly összeg állapíttassák meg, mely az épületek fölállitási költségeihez azon arányban áll. mint a kisajátított és a hullámtérré válandó területek az egész bir tokhoz állanak, hanem legfölebb azt követelhelle volna, hogy a fölösleges épületek évi föntartási költségeinek tőkéje neki megtéríttessék. Minthogy azonban a kisajátítást szenvedő fél nem ezt kérte, de különben is az. hogy az épületek mennyiben váltak feleslegesekké, a szakértők állal előlegesen meg sem állapitható. minthogy az attól függ, hogy a hullámtérré válandó terület nemcsak jelenleg, hanem a jövendőben is miként lesz használható, a mit előre meghatározni nem lehet; ezeknél fogva kellelI a kártalanítási igényt elutasítani, stb. (84. márcz. 11. 841. Dl. VIII. 84.) 3. Curia: Aliiul két alsóbb bírósági határozat a kárpótlási összegre Ertékcsökkenézve mváltoztattátik. Indokok: Annak megjegyzésemellett, hogy jelen eset- nés megállaben azon kérdés, vájjon a kisajátítás helyesen rendeltetett-e el vagy nem, pitása. eldöntés tárgyát nem képezheti, a mennyiben a fölött a közigazgatási hatóságok vannak hivatva határozni: valamint nem1 vétethetett figyelembe az sem, hogy a kisajátítás állal kisajátítást szenvedőnek később is kára fog származhatni, meri e kérdés nem ezen eljárásra tartozik: minélfogva a bírósági eljárás csak a kártalanítási ár megállapítására terjedhetvén, tekintvehogy a folytatólagos tárgyalási jegyzőkönyvben kisajátítást szenvedő S. Kor uél által felhozod azon körülmények, hogy a híd és vasút építése által a lefutó viz a ki nem sajátitotl területre vezettetik s tagbirtoka ketté hasittatik. tagadásba nem vétetett; ezekből pedig megmaradt birtokának értékcsökkenése következik, mely körülmény a kártalanítási összeg megállapitá" sánál figyelmen kivül nem hagyható, tekintve továbbá, hogy kisajátító a
