Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
I. VAGYONJOG. az átvétel iránt az alája rendelt osztálymérnökség utján azonnal intézkedett, Adasveves. de jóllehet a kiküldött mérnök Brassóban az átvételre, kiküldetése után 2—3 nap múlva, megjelent, már a barakkot helyén nem találta, mindez pedig nem több mint egy hónap leforgása alatt történt; a mi felp. székhelye és Brassó város közötti távolságot és a hivatalos eljárás alakiságait tek., késedelmes eljárásnak nem mondható. Minthogy pedig az átadás, ül. átvétel előtt a barakk tjdona alp.-t illette, azon esetben is, h. a barakk véletlen vagy harmadik személynek vétkes cselekvése által enyészett el, a kárt alp. tartozik viselni. Való, h. í'elp.-nek a barakk átadását kellett volna első sorban szorgalmazni, de ez csak azon esetre áll, ha a barakk helyén léteznék és alp. az átadást megtagadta volna; a barakk azonban nem létezvén és alp. az átadást nem tagadván meg, helyesen követelte í'elp. a megvett, de át nem adható, ül. át nem vehető barakk vételárának visszafizetését. (83. okt. 4. 2977. Dt. VI. 181.) 2. Curia: A bp. íábla ítélete hhagyatik. Indokok: A tábla ítélete felhívott indokaiból, de még azért is hhagyatott, mert habár felp. alp.nek asztagokba rakott árpájából vett is 2000 métermázsát, ez által felp. sehogy sem vállalta el a veszélyt azon romlások tekintetében, melyek esőzések és igy véletlen események által az árpában okoztatnak, annál kevésbé azok tekintetében, melyek alp.-nek a csépeltetés és tisztítás körüli mulasztásaiból eredtek: már pedig az előleges szemle alkalmával felvett szakértői vélemény szerint alp.nek árpa termése ugyan elsőrendű minőségű volt, de éppen a fentebbi mulasztások és véletlen események folytán vesztette el minőségét és igy felp. ennek átvételére kötelezett nem lévén, alp. az előleg visszatérítését jogosan követelheti. (84. okt. 2. 3030. J. 85. 98.) XVI. Bp. tábla: Alp.-ek kötelezettsége a 933. sorszámi házon az A megvett és 1880 ápr. 21-én bekövetkezett tűzvész által okozott ház helyreállítására birtokba vett, nézve megállapíttatik, stb. Indokok: Pakson 1880. évi ápr. 21-én bekövetkezett de át nem irt tűzvész, mely az A) a. adásvevés tárgyát képezett házra is kiterjedt, véletlen házban esett eset volt, minek folytán az az által a szerződés tárgyát képezett házon tűzkár kit terokozott kár a tulajdonos terhére esik. Miután pedig ingtl. tulajdona csak hel tkvi bekeblezés által szereztetik s felp.-ek a kérdéses házra való tulajdonjog bekeblezését csak a tűzvész után szerezték, sőt a szerződés 4. pontja szerint csakis 1880 ápr. 24-én szerezhették meg, s igy e tekintetben késedelmeseknek sem tekinthetők, a tűzvész idején alp.-ek voltak azon ház tulajdonosai s a kár alp.-eket érte. S tek., h. az A. a. szerződés szerint alp.-ek az adásvevés tárgyát képezett házat 1880 ápr. 24-én olyan karban tartoztak átadni, mint a minőben a szerződés kötésekor volt: a helyreállítás kötelezettsége alp.-ek ellenében megállapítandó volt stb. Curia: ... A m.-bíróság ítélete mváltoztattatik és az e.-biróság ítélete hagyatik helyben. Mert felp.-ek alp.-ek házát az A) a. adásvevési szerződés alapján még 1880 jan. hónapban mvették, a vételár nagyobb részét lefizették s még márczius hónapban a ház egy részét birtokba vették: ennélfogva a ház tkvéhi kiviili tulajdonosai az 1880 ápr. 21-én kiütött tűzvész alkalmával már felp.-ek voltak; következve a tűzvész által okozott kárt is tartoznak viselni s ezen ama körülmény, miszerint a ház leégése alkalmával a két tkvben felp.-ek tulajdonjoga még bekebelezve nem volt, nem változtat semmit, mert ámbár az ingtl. dolgok tulajdonának átruházásához a tulajdonjog bekebelezése szükséges arra nézve, h. a vevő harmadik személyek ellen is érvényesíthető dologbani jogot nyerjen, de arra nézve, h. a tulajdonjog az eladóval szem-