Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

318 I. VAGYONJOG. Megbízás. zik a terhes szerződések közé, s annak álapján a megbízás teljesítéséért díjazás rendszer hit nem követelhető ; h. pedig a díjazás előzetesen kikötve nc-m lett és h. V. Fülöp a közte és néhai B. báró között feníbrgott viszonyt szintéit ingyenednek tekintette, bizonyítja az. h. felp.-ek előadása szerint 25 évig teljesítvén a kapott megbízásokat, külön díjazva soha sem lett és h. a megbízási viszony tartama alatt soha sem tett lépést az iránt, h. ezért dijaztassék és végre mert minden jutalom, a mely iránt az igénylő kereseti joggal nem bír, jogilag az ajándék tekintete alá esik; a mennyibea tehát a díjazás előlegesen ki nem köttetett, V. Fülöp a jutalom és díj iránt kereseti joggal nem bír stb. (89. okt. 15. 1201. Dt. XXIV. 219.) 2. Makói jbg.: A keresethez csalóit és teljes-hitelüleg kiállított B. alatti kötelezvény ellenére a kötelezettség fen nem állását alp. nem igazolta, mert a C. alatti sajátkezüleg irt levelében önmaga elismeri, h. a kötvényt kiállította, s h. arra felp.-től az értéket H. Zsigmond alp. részére fel is vette. Ezen körülményekből kifolyólag felp azon állítása, h. a kötvény értékét kifizette, teljesen igazoltnak veendő s igy felp. kárt nem szenvedhet az által, h. neki alp. kötvénye, melyre űzetett, egy harmadik személy közbenjöttével jnlott birtokába, és alp.-nek. ki a kötvény kiállítását nem is kifogásolhatja, csakis 11. Zsigmond ellen lenne joga az érték meg nem kapása miatt kifogást tenni. Ha alp. a kötvényt nem mint adós irta alá, mi értelme sem lett volna az aláírás alkalmával a tanúhoz intézett azon kérelmének, h. ezen kötvényről rokonainak ne szóljanak semmit; de J. tanú szerint is beismerte alp., hogy //. Zsigmond részére, ki a pénzt felp.-től kapta, aláirta a 200 frtos kötvényt. Curia; Tek. h. alp. beismerte, h. a B. alatt csatolt kötvényt aláirta, beismerte, h. azt H. Zsigmondnál hagyta és h. ez azon kötvényre felp.-től a 200 Irtot fel is vette; tek. továbbá, h. alp, nemcsak h. nem bizonyítja, de nem is állítja, h. a kötvény értékét 11. Zs.-tól mint hitelezőjétől kellett volna megkapnia vagy h. a kötvényt annál más czélból tette volna le: ezekből pedig okszeriileg csakis az következtethető, h. alp. az általa aláirt kötvényt H. Zsigmondnak értékesítés végett adta át: tek. végre. h. ily körülmények közt azt. h. az értékesítésre megbízott az áltula feltett kölcsönösszeget alp.-nek átadta-e vagy nem? felp. kölcsönadó jogaira mi befolyással sem lehet: az e.-bíróság ítélete hhagyatik. (82. okt. 0. 954. Dl. 111. 108.) 3. Curia: Jelen per elbírálásánál három kérdés bir fontossággal, első az : vájjon a kereseti követelés alapjául A—K. alatt beiigyelt kötelezvények birnak-e azon kellékekkel, melyek okvetlenül szükségesek arra, h. ilyen kötelezvények alp. katonai kincstárra nézve kötelezők legyenek ; második az : ha vájjon ezen kötelezvények megállapitják-e alp. katonai kincstárnak fizetési kötelezettségét felp. irányában, kire ezen Jcötthzvények a katonai kincstárral szerződési viszonyban állolt vállalkozók által átruháztatlak; végre a harmadik kérdés az: h. azon esetben, ha a kérdésben forgó kötelezvények az érvényességhez szükséges kellékeket nélkülözik, be lett-e bizonyítva, h. alp. katonai kincstár az A—K. alatti kötelezvényekért az ellenértéket megkapta, vagyis h. a vállalkozók által a kötelezvényekben kitüntetett összegekéri az alp. katonai kincstár részére élelmezési czikkek valóban szállíttattak és h. az A—K. alatti kötelezvények ezen szállításokért járó készpénz helyett ennek hiányában lettek kiállítva. A mi az első kérdést illeti, ama jogszabálynál fogva, a melyhez képest a képviselt által kötőit jogügylet érvényessége a sze-