Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

294 1. VAGYONJOG. Ujitás. keresetileg ne érvényesíthesse, csak arra lévén ily esetben kötelezve, h. a biztosítékul szolgáló váltóelfogadványt a fizetéskor adósának visszaadj,! ; másodrendű alp.-t, ki tartozását egyébként tagadásba sem vette, a fentebbi 292 frt 30 krból az A. alatti szerint még hátralévő 255 frt 90 krnyi tőkében stb. elmarasztalni kellett. (83. szept. 18. 492. Dt. VI. 129.) Azonos: Curia: 88. jul. 26. 7810 87. (Ü. L. 84. 33.) 5. Lugosi tszék: Az ujitás jogi fogalma csak akkor létesül, ha a régi kötelem egészen elenyészik s ha ennek helyébe a szerződő felek egészen uj kötelmet léptetnek életbe. A törvénykezési gyakorlat s az elmélet már régóta megállapodott abban, h. uj fizetési határidők megállapítása és mhosszábbitása. zálogszerződés vagy kezes és készfizető hozzájárulása, a mellékkötelezettségek, m változtatás a ujitást, e szónak jogi jelentőségében nem létesít. Jelen esetben alp. világosan kikötötte a D, a. egyezségben, h. ha J. Júlia alp. követelését az engedett halasztási határidőn belül nem fizeti: alp. a csak elhalasztott árverést egyszerűen folytatni jogositva leend: a miben félreérthetlenül ki van fejezve, h. alp. közvetlen adósai irányában fennálló adóssági viszonyon változtatást egyáltalában nem akart létesíteni, J. Júlia kezeskedése folytán csak fizetési halasztást adott adósainak. Alp. tehát a D. a. egyezség után s miután azt J. Julianna meg nem tartotta, tek. különösen arra, h. a 24 százalék kamatláb részére meg volt Ítélve s tek. az 1877. VIII. t.-cz. 8. §-ának 2-ik bekezdésére jogosan követelhette J. Jánostól és Vazultól 456 frtos tőkekövetelésének 24 százalék kamatjait s ezeket felp.-nek visszatéríteni nem tartozik. (86. szept. 1. 1432.) Curia: Hhagyja. Indokok: A keresethez D. alatt másolatban csatolt jegyzőkönyvben foglalt egyezség csakis a végrehajtás felfüggesztése iránt köttetvén és azon jog. h. az egyezség nem teljesítése esetén alp. a végrehajtást ismét folyamatba tehette, -világosan fentartottnak jelentkezvén: jelen esetben a követelés ez időbeni összegének felszámítása és megállapítása nem szerzödés-ujitást (novatio), hanem csak a régi és alapkötelezettség teljesítése iránt tett ujabb ígéretet (constitutum debiti) képezett, a mely szintén uj kötelezettséget állapit meg ugyan, de jogi természetére nézve az újítástól abban különbözik, h. míg az ujitás a régi kötelezettséget azonnal mszüntrti. iiildig az előbbi a régi kötelezettséget csak akkor szünteti meg, ha az abban vállalt uj kötelezettség teljesíttetik, stb. (88. febr. 28. 6134. Dt. XX. 1.) A szerződés 1. Curia: Ha valamely okmány érvénytelenítése iránt per indíttatik, érvényteleni- mindaddig, mig az okmány bíróilag érvénytelennek ki nem mondatik, az tése. mindkét szerződő félre fenállónak tekintendő ; minek folytán az érvénytelenítési pert megindító felp. az érvénytelenittetni kért okmányban az alp. részéről elvállalt kötelezettség teljesítését külön per utján követelni jogosítva van. (85. febr. 20. 145. Dt. XII. 39.) 2. Bp. tábla: Felp. keresetében nem kérte azt. h. a bíróság az előbbi állapotnak helyreállítását elrendelje, hanem kizárólag azt kívánta itéleüleg kimondani, h. a közötte és alp. között 1884. jun. hó 28-án közjegyző előtt létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Az a körülmény tehát a kérelem érdemi elintézését nem akadályoz/tatja, h. felp. már eladta az adásvétel tárgyát képezett »ördöglovát«, mert a szerződés érvénytelenítésének nem szükségszerű folyománya az, h. az eredeti áltapot éppen természetben álUttassék vissza.. Curia: Hhagyja. (88. okt. 16. 2021. Ü. L. 88. 45.)