Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

288 I. VAGYONJOG. Engedmény, kihordhassák s végül az szintén nem szenved kétséget, h. alp. mint engedményező, minthogy az engedményezés riszteher mellett történt, ezen jog érvényesithetése iránt felp.-eknek szavatossággal tartozik. Mindezekből az következik, h. felp.-eknek a fahulladék kihordását akadályozó okok elhárítását nem alp.-től, hanem a községtől, mint a mely ez iránt alp.-t szerződésileg biztosította, áll jogukban követelni s ez oknál fogva felp.-eknek alp.-sel szemben, ki utódját, ez pedig felp.-eket az engedményezett jogok tényleges gyakorlatába helyezte, a szerződés teljesítése iránt kereseti joga nincs, s a szerződés nem teljesítése okából kártérítési igénye felp.-eknek alp.-sel szemben már azért sem lehet, mert alp. azon esemény okozójának, miszerint t'elp.-ek a fahulladékok kihordásában megakadályoztattak, s a mely miatt állítólagos kárukat szenvedték, jogszerűen nem tekinthető, s ezért ez alapon kártérítésre alp. az osztr. ptk. 1294. és 1295. §-ában foglalt szabályok szerint nem kötelezhető. Minthogy azonban alp. beismerte, h. felsőbb hatósági rendelet folytán felp.-ek azon jogukban, h. a fahulladékokat a község erdejéből kihordhassák, megakadályozva lettek, s minthogy a per adatai szerint alp. ezen általa engedmény utján átruházott jog gyakorlatáért szavatolni tartozik, e czimen mindenesetre felp.-eknek alp.-sel szemben kártérítési joguk van. (89. jun. 5. 204.) Curia: Hhagyja. (90. jan. 21. 1109. J. 90. 69.) Teljesítés. A fizetés visszautasítása a hitelező részéről. A járulékok átszámítása a tökéből. VII. A szerződés megszűnése. * I. Curia: A valódiságára nézve alp.-ek által kétségbe sem vont A. alatti kötvény tartalma szerint tartoztak alp.-ek a kölcsönvett 70 forintnak felét 1880. év szeptember 29-én, második felét pedig ismét pár hó alatt, vagyis 1880. nov. 29-ig lefizetni: minthogy pedig a már 1880. szeptember 29-én lejárt 35 frtra 10 írtnál többet nem fizettek, az 1880. nov. 29-iki utolsó határidőben pedig mit sem fizettek; minthogy továbbá felp. a kamatok nélkül kinált tőke felvételét jogosan tagadhatta meg s a fizetni kívánó alp.-eket a már lejárt s törvény utján követelhető tőke és kamat behajtásával megbízott ügyvédjéhez helyesen utasíthatta, ily körülmények között pedig a lejárat után sokkal később, t. i. 1880. évi deczember 30-án. de akkor is a fizetési határidőtől törvény szerint követelhető kamatok nélkül történt tőkeletétele felp. veszélyére és kárára teljesítettnek nem tekinthető : mindezeknél fogva alp.-eket a keresetileg követelt tőkében, kamatában és mint perveszteseket a perköltségben elmarasztalni kellett. (82. okt, 23. 1106. Dt. III. 188.) II. Bp. tábla: Végrehajtató alp. mint hitelező jogosítva lévén a felp. által teljesített részletfizetésbe első sorban a tőke járulékait, vagyis a kamatokat és perköltséget beszámítani, felp.-nek azon ellenvetése, h. alp. ily beszámítást már a törvényes gyakorlatnál fogva is eszközölni jogosítva nem volt, mint teljesen alaptalan, figyelembe nem jöhet. Felp. a mellett, h. alp.-nek emiitett számítását a törvényes gyakorlattal kívánja megdönteni, hivatkozik a közte és alp. volt ügyvéde dr. B. Gusztáv között létrejött oly megállapodására, a mely szerint a teljesített részletfizetések első sorban a tőkére fognak beszámíttatni és a tőke kielégítése után fog a kamat és a perköltség töresztetni s ennek begyözésére a főesküt kéri felp. a maga részére megítélni. Ezen fó'eskü alkalmazásának azonban helye nem lehet, mert alp. * L, ezen, val. a kötelmi jog többi részére nézve, a hiteltörvények megfelelő czimeit