Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

286 I. VAGYON.TOIT. rl. Engedmény. 1. Curia : Bekeblezett követelésnek visszteher melletti átruházása ngedmenyezo esetfáen az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossága , , . bekebelezett szavatossa99al rendszerint nem tartozik. követelés at- Indokok : Annak, h. az engedményező az átengedett követelés behajtgedmémiezé- liatóságáért szerződésbeli kikötés nélkül is szavatossággal tartozik, törvényes alapja abban fekszik, h. minden terhes szerződés szavatossági kötelezettséget von maga után. Ha az engedményezés idejében az átengedett követelés behajtható volt. és az már az engedményezés után felmerült körülmények miatt vált behajthatlanná. az engedményes kármentesítést ép ugy nem követelhet, mint nem követelhet akkor, ha az átengedett követelésről már az átengedés idejében tudta, vagy kellő gondosság mellett tudhatta, h. az adós vagyoni viszonyai, vagy más okok miatt behajthatlan ; mert az első esetben az engedményezőt jogellenes cselekmény vagy mulasztás egyáltalában nem terheli, a második esetben pedig az engedményes saját mulasztása miatt károsodik. Magánköveteléseknél, ha a jogügylet az adósnak személyes hitelén alapul, mindig bizonytalan az. h. a követelés behajtható-e és azért törvényeink szerint az engedményező az ily követelések behajthatóságáért, hacsak az ellenkező ki nem köttetett, szavatossággal tartozik, és ezen jogszabály alkalmazást nyert akkor is. mikor a követelés betáblázással volt biztositva; mert a hitel-tkv.-ek behozatala előtt fennállott tulajdoni és birtokviszonyok általában bizonytalanok lévén, még az sem volt bizonyos, h. a betáblázással terhelt javak az adós elvitázhatlan tulajdonát képezik-e ? a betáblázási könyvek, a városi ingtl.-ok kivételével, általában a birtokállapotot sem tüntették ki s az adómentes nemesi birtokra nézve adózási földkönyvek sem léteztek, végre maga a betáblázás csak elsőbbséget adott, nem pedig dologban! zálogjogot. Ezen' állapot azonban, miután az 1847,8. évi XV. t.-cz. az ősiségét eltörölte, miután a hiteltkv.-ek behozattak és nemesi birtokok is adó alá vettetvén, azok jövedelmezősége és értéke a földadó alapján kiszámitható. teljesen mváltozott. Jelenleg ugyanis, ha a magánkövetelés jelzálogilag biztositva van, az az engedményes a követelés behajthatóságáról tudomást szerezhet magának ; mert egyrészt a hiteltkv.-ek s azok kiegészitő részét képező okiratgyűjtemény, másrészt az adózási földkönyvek mindazon tényezőkről, melyekbői a követelés behajthatóságát mbirálni lehet, u. m. a jelzálog jövedelmezőségéről, esetleg annak vételáráról s ekkép értékéről, valamint az átengedett követelés rangsorozatáról is felvilágosítást nyújtanak. Jóllehet tehát törvényeink szerint a magánkövetelések behajthatóságáért az engedményező fél, az ellenkező kikötése nélkül, szavatossággal tartozik; tekintve mindazáltal, h. a törvényhozás a tkv.-ek behozatalával mindenkinek módot nyújtott a jelzálogilag biztositott követelések behajthatóságáról tudomást szerezni és h. az engedményesnek áll érdekében a behajthatóságról mgyőződni. mit ha elmulaszt, ez csak az ő veszélyére történhetik ; végre. h. a behajthatóság iránt netalán fenforgó kétség esetében az engedményes jogait a szavatosság világos kikötésével biztosithatja : mindezeknél fogva kimondani kellett, h. a bekeblezett követelésnek vjsszteher melletti átruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. Magától értetik, h. ezen határozat által az 1881 : LX. t.-cz. 123. £-ának a végrehajtásilag átruházott követelés behajthatóságára vonatkozó