Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

2S4 I. VAGYONJOG. Engedmény, hanem az adóstársak egyike által teljesíttetett, nem lehetett jogosítva követelését reá átruházni s azáltal az adósok egymás közötti jogviszonyát mváltoztatni, mert továhbá a jelen per a Cs. Lajos engedményét előzőleg lett kitüntetve és pedig az 1883. decz. 24. 2024. sz. végzés szerint a C) Ifi. tétel a. zálogjog tekintetében is, a kereset tehát Cs. Lajos perbevonása nélkül is elbírálható. (88. jan. 10. 577L J. 88. 70.) Vagyonúim- Y. Curia : Mind a két a.-birósági ítélet a per érdemére mváltoztatik házas férj és és alp.-ek kötelesek tűrni, h. felp. magát az A) a. ítéletben mhatározott feleség közt. 800 frt és járulékai, valamint 16 frt 55 krban megállapított perköltség erejéig a másodrendű alp.-re elsőrendű alp. által átruházott domokosi 65. sz. és 170. sz. tkjkvben felvett ingtl.-beli jutalékból, a mennyiben ezen követelés még fennállana, végrehajtás utján kielégíthesse. Indokok: A per során kiderített tényállás szerint kétségtelen, h. elsőrendű alp. akkor ruházta át a kereseti ingtl.-okra vonatkozó tulajdonjogát nejére másodrendű alp.-re. a midőn felp. által 300 frt és jár. iránt már perbe vonva volt. A B) a. végrehajtási jkönyvből pedig kitűnt, h. felp. az A) a. Ítéletben részére megítélt összegre nézve elsőrendű alp.-nél ingó vagyon hiányában kielégítési alapot nem talált, arra nézve pedig, h. elsőrendű alp.-nek a kérdésben forgó ingtlnokon kivül más ingtlnai is volnának, alp.-ek. mint e részben a bizonyításra kötelezettek, éppen semmi bizonyítékot nem szolgáltattak. Ily helyzetben tehát nem foroghatott fen kétely arra nézve, miként az alp.-ek között 1883. ápr. 20-án kötött adásvevési szerződésnek más czélzata nem lehetett, mint a férj hitelezőinek mröviditése. a melynek meggátlására felp. az o. p.t.k. 953. §-a értelmében kétségtelen kereseti joggal bír. Minth. végre felp. keresete az adott viszonyok között tovább nem terjedhet, de részéről más nem is czéloztatott. mint. a megítélt követeléseinek és járulékainak behajtása, ennek eléréséhez pedig az alp.-ek között kötött adásvevési szerződésnek érvénytelenítése nem szükséges, hanem csupán oly irányban való korlátozása, a melynek folytán felp. az alp.-ek által czélzott mröviditéstől megóvatik, ennélfogva mindkét alsóbirói ítélet mváltoztatásával. alp.-ek a fentebb kijelöltekhez képest voltak marasztalandók. (86. decz. 21. 4524. íj. L. 87. 4.) Az adós kifő- VI. Curia: A m.-bírósági ítélet mváltoztatása mellett az e.-bíróság itégásai az en- lete hagyatik helyben, mert felp. keresetét arra alapította, h. ő a behajtani gedményessel kívánt követelést árverési uton mvevén, ez által az eredeti hitelező V. Füszemben. löp jogaiba lépett, alp.-ek tehát a követeién fennállása tekintetében ellene mindazt felhozhatják, mit az eredeti hitelező ellen felhozni jogosítottak lettek volna, mert a követelésnek bár bírói uton történt átruházása által az adósoknak hitelezőjük irányábani viszonya rosszabbra nem változhatott, mert ezek szerint tekintettel arra, h. az eredeti kötelezvény az adósok birtokában van, s h. felp. azt. miután a birtoklás törvény által tiltott módon jött volna létre, nem bizonyította, jogilag az vélelmezendő, h. a követelés már fenn nem áll és miután felp. ezen a 3. sz. a. nyugtával is támogatott vélelmet meg nem döntötte, keresetével helyesen utasíttatott el. (88. jan. 23. 8035. Dt. XX. 52.) Beszámítás az VII. Bp. tábla : Tekintve, h. alp. az engedményes ellen mindazon köengedményes betelését beszámíthatja, mely öt az engedményező ellen az engedmény idejében ellenében megillette; minth. pedig felp. előadásából kétségtelen, h. a jelen követelését mint néhai G. János bírói engedményese igényli : minth. továbbá felp. beismerte, h. néhai G. Jánosnak alp.-nél levő követelése reá 1882 jul. 24-én ruháztatotl át : minth. végre felp. beismerte azt is, h. néhai G. János 1862.