Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
I. VAGYONJOG. 271 leg bebizonyította, h. ct község áltál liaszonbt •rbe adott regalejogot felp. a Szerződések. közséf/tol azon biztos tudomással vette lei haszonbérbe, h. a községben régóta divatozó szokás szerint a község birája a községbeli bxic.su alkalmával, valamint azt megelőző és követő napokon italokat mérni és ételeket kiszolgáltatni a község részéről feljogosittatik. Ennek folytán tebát azért, mivel az 1883-ki bucsu alkalmával is a községi biró a községi képviselet engedelmébó'l a régóta fennállott szokásnak megfelelőleg bort mért és ételeket kiszolgáltatott, az alp. községgel a községi regalejog baszonbérbe vétele iránt létrejött szerzó'désnél fogva őt illetett haszonvételi jogon ejtett oly sérelem fenn nem forog, mely alp. rosszhiszemű, szerződésellenes eljárásának lenne tulajdonitható. Ezekhez képest felp.-nek alp. község ellen azon alapon, mivel a községbiró arra történt feljogosittatása folytán, a községbeli bucsu alkalmával és az előtte és utána levő napokban italokat kiméretett és ételeket kiszolgáltatott, az ez által tőle állitólag elvont haszonnak megtérítésére kereseti joga nincsen, minélfogva stb. (85. szept. 11. 3714. J. 85. 153.) IV. Ouria : Az ügy érdemében mindkét alsóbb birósági Ítélet mvál- Elfogadási toztattatik. s ha az első- és másodrendű alp.-ek a nekik ezennel oda itélt nyilatkozat pótesküt arra nézve leteszik: »hogy a hagyatéki ingóságok elárverezése alakja. alkalmával, felp. az alp.-ek részéről tett abbeli egyességi ajánlatra, miként ha azon tárgyak, melyeket ö óhajt, neki átadatnak, a hagyaték iránti jelen követeléséről lemond-e? azt nyilvánította »also gut!« és akkor az általa kiválasztott tehén, ágynemű és más tárgyak felp.-nek átadatván, ő ezeket, valamint azon lakást is, mely neki életfogytáig átengedtetett, tettleg átvette és használja,« ez esetben felp. kergsetével elutasittatik. Mert alp.-ek azon ténykörülmény beigazolására, h. felp. a hagyatéki ingóságok elárverezése alkalmával velük akként egyezett ki, miként ha az általa kiválasztott ingóságokat, ugy szintén az általa mjelölt és életfogytáig használandó lakást neki átadják, ő a hagyaték ellen jelen per tárgyát képező szolgálati bér iránti keresetétől eláll. J. A. tanúnak határozott s a dolog lényegére R. Ferencz által is támogatott vallomásával félbizonyitékot szolgáltatván, tek., h. felp. a fenébb jelzett tárgyakat tényleg átvette és használja, nem küiönben, hogy ekként az egyességet érvényre emette: azt pedig, miként azokhoz más jogczimen jutott volna, törvényszerüleg be nem bizonyította, az első- és másodrendű, a szóban forgó egyezkedésnél jelenlevő alp.-eknak a pts. 236. §. értelmében a pótesküt odaitélni s ezen pernek kimenetelét ettől kellett függővé tenni. (82. okt. 5. 6995. Dt. III. 182.) V. Curia: Alp. az 1887. évi okt. 27-iki egyezség valódiságát elismeri. Kétes szerzöEzen egyezség szerint kötelezte magát alp. felp.-nek az általa 1887. év folya- dés értelmemán teljesített szolgálatokért u. m. lakás, élelmezés és teljes ellátás s beteg- zése. sége alatt teljesített ápolásért 1887. évi nov. hó elsejétől kezdve, havi 10 frt tartásdijat fizetni, minden hó 1-én előlegesen és mindaddig, mig nevezett nő férjhez nem megy. Alp. nem tagadja, h. felp.-nek házassági viszonyáról tudomással bírt. tudta a D) a. egyezség írásakor, h. felp. férjes nő, azonban férjetői elváltán él s köztük válóper van folyamatban ; ha tehát alp. szerződésileg arra kötelezte magát, h. felp.-nek tartásdijt tizet mindaddig, mig Jelp. férjhez nem megy, e kötelezést másként • értelmezni nem lehet, mint ugy, h. a kötelezettség fennáll mindaddig, mig felp. vagy férjéhez vissza, vagy ha férjétől elválik, újból férjhez nem megy. Minth. pedig a kétes szerződés ugy értelmezendő, h. ellenmondást ne tartalmazzon és hatályos legyen :
