Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 257 sem kellő ideje s alkalma lenne arra, h. minden egyes küldeménynek a A kötelezettpostára mikor lett feladását azonnal mvizsgálja, s jogai megóvása végeit ség jogczime. azonnal intézkedjék. (84. feb. 27. 1112. Dt VIII. 198.) II. Kamat. /. 1. Caria: Az 1877. VIII, t.-czikkben mszabott mértéken Az 1877. VIII. felül kikötött és mfizetett kamatok, habár azok a most idézett tör- t-'^kkben vény hatályba lépte után jártak is le, és sem jogérvényes Ítélettel, ^^^^j^asem pereg yességileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a per- mat fizetése, ben tett beszámítási kifolyása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók. Az ingtl.-ra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvenyos kamatmértéket mhaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. Indokok: Az 1877. VIII. t.-cz. 5. §-ának első bekezdése szerint az ezen törvényben mszabott mértéken felül kikötött és mfizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető. Az ezen szakasz második és harmadik bekezdéseiben, az előre levont kamatok tekintetében tett azon intézkedés, h, a félévet mhaladó időre, vagy az ezen törvényben mhatározott mértéken felül bármely időtartamra előre levont kamatok a tőkéből levont összegnek tekintetnek, mint kivételes intézkedés csak megerősiti az első kikezdésben foglalt szabályt. De ezen törvény intézkedéseinek, különösen pedig a 3. és 4. §§-nak egybevetéséből kitűnik, hogy a törvényhozás a 8°/0-nál magasabb mértékben kikötött kamatokra nézve csak a birói segélyt kivánta mtagadni. Ezekből folyólag, miután kétséget nem szenved az. h. a törvényben mszabott mértéken felül kikötött, de önkéntesen mfizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető, a visszafizetés és beszámitás közti különbség pedig a fenforgó kérdés eldöntésére lényeges befolyással nincs : önként következik, h. az ily önkéntesen mfizetett kamatok a tőkébe be sem számithatók. Hasonlóké]) nem képezheti beszámitás tárgyát azon évi haszon sem, melyet a hitelező a jogérvénytelen zálogszerződés következtében birlalásába került zálogtárgyból huzott; mert vagyonjogi szempontból az, hogy a törvényes mértéken tul kikötött és mfizetett kamat pénzben vagy egyéb értékben lett szolgáltatva, különbséget nem tesz; minth. mindaddig, mig a jogérvénytelen zálogszerződés következményei mszüntetése végett annak semmisnek nyilvánítása nem kéretik, az ennek alapján elvett vagyoni előny is a kikötött és már mfizetett kamattal egy tekintet alá esik. Ezeknélfogva s különösen annak is tekintetbe vételével, h. az 1883. XXV. t.-cz. mszabta azon módot és eljárást, mely mellett az uzsoráskamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós magának elégtételt szerezhet; ezen különleges eljárásra vonatkozó határozmányok azonban az 1883. évi XXV. t.-czikk 12. §-ában feltételezett eset kivételével a polgári bíróságoknál alkalmazást nem nyerhetnek, ki kellett mondani, h. a törvényben mszabott mértéken felül kikötött és mfizetett kamatok, ha azok az 1877. VIII. t.-cz. hatályba lépte után jártak is le. a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók, és h. a törvénytelen elzálogositási ügyleteknél, a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket mhaladó évi haszMúrkufs. Felsöbircsáiri határozatok. 17