Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 251 kifizetettnek kitüntetve nem volt, köteles volt kiűzetni annyival is inkább. A kötelezettéért a takarékpénztári könyv az alapszabályok értelmében is a bemutatónak ség jogczime. kifizetendő' közforgalmú értékpapír, mit felp. mint harmadik személy a keresetbe vett 300 frtra nézve is jóhiszemüleg megszerzett s miután a szerzés idejében a megszerzett könyvben kitüntetve nem volt, hogy a 300 frt a jogelődnek kifizettetett volna, felp. annak kifizetését jogszerűen követelheti. Igaz ugyan, h. alp. azzal védekezik, h. a követelt 300 írtnak kifizetése a könyvbó'l kitűnik, dé alp. takarékpénztár-egylet saját alapszabályainak 73. §-a értelmében csak akkor tekintethetik valamely betét visszafizetettnek és a visszafizetés bizonyítottnak, ha a visszafizetés a betéti könyvben rendszerint bevezetve s ez a napi biztos, a pénztárnok és a könyvvezető aláirásával ellátva van. A jelen keresettel követelt 300 írtnak visszafizetése azonban rendszerint bevezetve nem lett. mert a betéti könyvbe történt bejegyzés nem az alp. által állított visszafizetés idejében, 1875. évi ápril hó 26-án, hanem jóval később eszközöltetett és az sem a napi biztos, sem a pénztárnok, sem a könyvvezető által alá nem íratott, következőleg a kérdéses 300 írtnak visszafizetését nem tanúsítja és sem alp. mellett, sem í'elp. ellen bizonyítékul nem szolgál. Ama körülmény, h. a kereset alapjául szolgáló betéti könyv átlyukasztatott, felp. ellen bizonyítékot nem képez, mert ez az alp.-nek a felp. beleegyezése nélküli egyoldalú cselekménye volt, a mi felp. keresetének valódiságát nem gyengíti. Ezeknél fogva alp.-t a fizetésben elmarasztalni kellett. (87. decz. 23. 5678. Dt. XX. 47.) 2. Azonos határozat záloglevél szelvényeinek birtokosa esetében: Bp. tábla: Alp. feltétlenül köteleztetik felp. részére a kereseti szelvények átadása ellenében 180 frt tőkét, annak 1883. decz. 1-töl járó 6°/0 kamatát megfizetni. Indokok: Ámbár azon kifogás, h. a kereseti szelvényekkel el nem látott záloglevelek a kereseti szelvények értékének levonása nélkül, illetve azok értékének beszámításával teljes névértékben beváltattak, felp. irányában mint állilólag közvétlenül szerződő fél irányában érvényesíthető volna ugyan: miután azonban alp. maga sem állítja és a kivánt eskü szövegében sem foglaltatik arra vonatkozó ténykörülmény, h. a záloglevelek beváltása felp. tudomása és beleegyezése mellett a fentirt módon történt, meg azon esetben is, ha a kérdéses zálogleveleket váltotta be, a beváltása a zálogleveleknek aj alatti okiratban kitüntetett alakjában vagyis csak az 1884. jun. 1-től lejáró kamatszelvények számításba vétele mellett, meghatározott névértékben megtörténtnek tekintendő. Ezek szerint az, hogy felp. vagy más valaki mutatta-e be a vonatkozó zálogleveleket, ügydöntő' kérdést nem képezvén, s alp. által kinált főeskü alkalmazásnak helye nem levén, az e.-biróság által megítélt főesküt melló'zni és alp.-t a kereseti tőke követelésében és nem kifogásolt kamatában feltétlenül elmarasztalni kellett, mert a kereseti szelvények bemutatóra szóló s közforgalom tárgyát képező értékpapírok lévén, azoknak minden birtokosa irányában alp.-t feltétlen kötelezettség terheli, annál is inkább, mert maga alp. sem állítja, h. a kereseti szelvények értékét a hirdetmény éltelmében a záloglevelekkel együtt, vagy a nélkül bírói kézhez tette volna, s mert mulasztásának következményét, h. a zálogleveleket az egyidejűleg át nem adott szelv. értékének biztosítása nélkül kifizette, viselni ö maga köteles. Curia: Tek. h. azon ügydöntő kérdés, vájjon az a) szerint, 1883. márcz. 29-től kezdve június 15-ig visszafizetésre felmondott záloglevelek teljes névértéke fizettetett-e ki felp.-nek az alp. által kinált. felp. által elfog a-