Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
246 I. VAGYONJOG. Tkvi rendtar- értelmében bekebelezett zálognak törlése fizetés folytán való megszűnés alapján tás. arra való tekintet nélkül, h. az végrehajtásilag eszközöltetett, törlési keresettel 15.5. §. kérhető és ez az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §. értelmében a birtokbiróság előtt helyesen indíttatott meg: a m.-bíróság a kereset érdemleges elbírálására utasittatik. (89. máj. 15. 9253. Dt. XXTIl. 212.) 9. Bp. tábla: Tek.. h.ha a visszavásárlási jog nyilvánkönyvileg bejegyeztetett, a telekkönyvi rendtartás 3. §-a szerint a dologbani jogok minőségét nyeri, a dologbani jogok törlésére nézve pedig, a telekkönyvi rendtartás 77. §-a értelmében, a bekebelezések és előjegyzések iránti szabályok az irányadók; tek. továbbá, h. kérvényező a tkvi rendt. 67. és 68. §-a ellenére nem mutatott fel oly okiratot, mely szerint a törlés bekebelezése megengedtetett, vagy a kérdéses visszavásárlási jog hatálytalannak, avagy megszűntnek biróilag kimondatott volna, ily okirat nélkül pedig a bejegyzett dologbani jog törlése a felhivott szakaszok értelmében peren kivüli nton a terhelt félnek egyoldalú kérelmére el nem rendelhető: P. Ármint visszavásárlási jog törlése iránti kérelmével elutasítja. (86. máj. 18. 54646/85.) Curia: Tek.. h. a visszavásárlási jog tkvi bejegyzés által az o. p. tvkvnek érvényben fenntartott 1070. §-a é rtelmében dologbani joggá változik át; ilyennek törlése annak bármi módoni megszűnte esetében, a mennyiben törlési nyilatkozat vagy itélet fel nem mutattatik. a tkvi rendt. 155. §-a értelmében csak kereset utján szorgalmazható: a táblának végzése hhagyatik. (87. márcz. 1. 7082/86. P. T. XIV. 1.) 10. Bp. tábla: Alp.-ek tartoznak tűrni. h. a boldogasszonyi tkjkvben 1877. nov. 27-től liárom évig tartó és bekebelezett haszonéivezeti joguk tizenöt nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett törültessék. Mert a nyilvánkönyvileg bejegyzett jogok törlése csak jogosítottnak a törlést megengedő nyilatkozata vagy jogérvényes bivói határozat alapján eszközölhető, miért is felp.-ek törlési nyilatkozat hiányában bekebelezett haszonélvezeti jog törlése iránti keresetűket helyesen indították. Mert továbbá alp.-ek a lejárt haszonélvezeti joguk törlését a per során nem ellenzik. Ezeknél fogva alp.-eket annak tűrésére: h. bekebelezett haszonélvezeti joguk törültessék, kötelezni, minthogy azonban felp.-ek azt, h. alpeket a per indítása előtt törlési nyilatkozat adására felszólították s ezek azt megtagadták volna, ez utóbbi oknak tagadásával szemben nem igazolván, a költségeket a per ezen körülményénél fogva kölcsönösen megszüntetni kellett. (84. máj. 6. 12848.) Curia: Hhagyja. (86. jan. 9. 5777/85.) 11. Curia: Felp.-ek a törlést azon az alapon kérelmezik, mivel a megtámadott zálogjogi bekeblezés alapjául szolgáló 393 frt 75 kr illeték állítólag elévült. Miután azonban, miként az 1883 : XLI1I. t.-cz. 1. és 29. §§-ainak egybevetéseiből is határozottan kitűnik, azon kérdés, vájjon valamely kivetett és bekeblezett illeték elévült-e vagy sem, valamint előbb nem tartozott, ugy most sem tartozik a polgári bíróságok hatáskörébe, hanem a felett az érintett t.-cz. életbelépte előtt is az illető pénzügyi közigazgatási hatóság, és utolsó fokon a kir. pénzügyminister, jelenleg a kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozott és illetőleg határoz: az alsóbiróságok tehát akkor, a midőn az elévülés kérdésének eldöntésébe bocsátkoztak, és erre alapították ítéleti kimondásaikat, az 1881. LIX. t.-cz. 39. §-ának b) pontjába ütköző semmiséget követtek el. (85. szept. 3. 2192. P. T. XI. 5.)