Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

[. VAGYONJOG. 1 L lete megfelelő indokolásánál fogva hagyatik helyben. (85. okt. 29. 6898. D. BirtokhabcXIII. 151.) ritásIX. 1. Curia: Minthogy felp., mint alp. haszonbérlője az esedékessé váll A bérlő riszhaszonbéri részlet megfizetéséi elmulasztotta, a midőn őt, ennek követkéz- szahélyezési tében alp. a bériéiből kihelyezle, vele mint tulajdonossal szemben nincs joga joga a bérbe* a sommás uton való visszahelyezést szorgalmazni; mert az 1802: XXII t.-cz. adóval szerit^ 4. §-a szerint a bérlőnek, a tulajdonon által történt mégháboritása folytán ben. csak abban az esetben van visszahelyezésre joga, ha a maga részéről eleget tett a szerződés feltételeinek. (1560/88 sz. D. XX. 321.) 2. Bp. tábla: Jóllehet a bérlőnek a tulajdonos állal tőrtént mégháboritása esetében szintén vari visszahelyezéshez joga, mindazonáltal eme jog a bérlöt, csak abban az esetben illeti meg. ha ő a maga részéről a szerződés feltételének eleget tett. A jelen esetben a kihallgatott tanuk bizonyították, hogy felp. a feles bérleti szerződés 6. pontja ellenére a felezés előtt a termények egy részét saját javára felhasználta. Felp. tehát sommás uton való visszahelyezést kérni nem jogosított, stb. Curia: A bp. tábla ítéletének mváltoztatásával az enyingi jbg. ítélete hhagyatik, különösen azért, mert a tárgyalás alkalmával felemlítetett néhány rend takarmánynak és kévekötésre szükségelt rozsnak lekaszálásával felp. nem vált szerződésszegővé olyképen, hogy e miatt az alp. részéről említett, de fel nem mutatott szerződési pont értelmében felp. tagadásaral szemben a bérlettől önhatalmúlag elmozdittathatott volna, stb. (85. jul. 14. 4653. J. 85. 125.) 3. Curia: A bp. tábla ítélete mváltoztaük, és alp. köteleztetik lelp.-l az általa 84. jan. 1-től 86. decz. végéig tartó időre B. községben kibérelt ilalmérési jog gyakorlatába bocsátani. Indokok: Alp. község is beismeri, hogy felp. a községbeli italmérési jogot 84. jan. 1-től kezdve bárom évre bérbe vette, és ezen jog gyakorlatát 84. jan. 1-én meg is kezdette. Alp. elismeri, hogy ezen jog gyakorlatában felp. megháborította az által, hogy a felp. által italkimérőképen felállított P. Máriánál az italokat tartalmazó hordókat lepecsételte, és ezzel az italmérés gyakorlatát megakadályozta. Figyelembe nem vehető alp.-nek azon védekezése, hogy erre alp. az árverési külön feltételek azon kikötése által ^tartja magát jogosítottnak, mely szerint a felp. által az italméréssel megbízott P. Mária egyike azon az emiitett pontban megjelölt személyeknek, kik az italmérés gyakorlatától el vannak tiltva. Mert ha ez alapon alp. a szerződés megszüntetésére magát jogosítottnak A tartja, ebbeli jogát a törvényes uton érvényesítheti, nem pedig önbíráskodás által. (84. aug. 1. 4913. R T. VITT. 172.) i. Curia: Helyben kellett hagyni a másodbit'óságnak felp.-t keresetével elutasító ítéletét, mert << haszonbérlőnek a tulajdonossal szemben csal,- azon esetben van vissszahelyezéshez joga, ha a haszonbéri szerződés feltételeinek eleget tett. (1802: XXII. t.-cz.) Már pedig felp. a perbe hívott tulajdonos M. Máriának erre vonatkozó ellenvetésével szemben nem bizonyította, hogy a megháboritás előtt már lejárt haszonbéri összeget kifizette volna-. Felp. azzal védekezett ugyan, hogy a haszonbért azért nem fizethette a bérbe adó M. Mária kezeihez, mivel az a nevezett ellen vezetett végrehajtások folytán nála letiltatott; ez azonban felp. védelmére ^rem szolgál, mert kötelezettségében állott volna a lejárt részleteket a lejáratkor a végrehajtást foganatosító bírósághoz bírói kézhez letenni; mit nem tévén, a tulajdonos tényeiből folyó