Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 243 kérdéses ingtl.-ság hagyatéki eljárás folytán 1875. nov. '26-án beszavatoltat- Tkvi rendtarvaii. 1875. decz. 22-én a tjdonjog javára bekebeleztetett; tekintve azonban. tá8. h. wlamély birtok tjdonának megszerzéséhez a jogszerűség és jóhiszeműség is 150. §'. megkívántatik, a póttárgyalás alkalmával azonban a torontálmegyei árvaszéknek a jbglioz intézett s közokmányu minőségénél fogva teljes bizonyítékot képező hivatalos megkereséséből kitűnik, miszerint néhai P. Pável hagyatéka már 1867. évben, letárgyaltatott s ugyanazon évi decz. 12-én a hagyatékhoz tartozó valkányi 294. sz. tkvi sz. a. felvett fél telek felét alp.-ek 1200 írtért árverésen megvették s az egész vételárt le is fizették, s. h. a kérdéses hagyaték másodizbeni tárgyalása, beszavatolása és az ingtl.-oknak I1. Tana szia nevére elrendelt bekebelezésénél mind a kir. közjegyző, mind a jbg a rosszhiszemű örökösök által szándékosan és a jóhiszemű vevők megkárosításával tévútra vezettetett, minélfogva a beszavatoló végzést hatályon kiviil tétetni kéri; tekintve továbbá, h. a mennyiben az előadottakból kitetszik, h. P. Tanaszia a tkjkvbe áluton és jogszerű czim nélkül jutott és igy valódi és törvényes tj donosnak nem tekintethetik s h. senki másra több jogot, mint a mennyivel maga bir, át nem ruházhat, az pedig kétségtelen, h. P. Tanaszia a kereseti ingtl.-okra nézve érvényes tjdoni jogot nem szer- • zett. tek. végre. h. alp.-ek a per során mind az eskü alatt kihallgatott tanukkal, mind a \. alatti végzéssel és az emiitett hivatalos árvaszéki megkereséssel igazolták, h. a megitélt ingtl.-ságot árverésen megvették és 1867 óta folytonosan birtokában is vannak és igy erősebb jogukat bebizonyították : ily helyzetben, tekintettel arra, h. a jogaiban sértett fél a tkvi rendszabály 148. §. értelmében a bekebelezést érvénytelenség miatt megtámadni jogosítva van s a 150. §. szerint, ha az harmadik személyeknek is kárára szolgálna, <azok ellen is intézendő és pedig 3 év alatt, azon kérvény benyújtásától számítva, midőn a bekebelezés elrendeltetett, alp.-ek pedig, habár a tj donjognak nevükre leendő bekebelezését czélzó alakszerű viszonkeresetet elieniratukban nem támasztottak is, de felp. tjdonjogának kitörlését kérték, ugyanazért, minthogy azon bekebelezéstől, mely P. Tanasziára 1875. decz. 22-én eszközöltetett, a jelen per megkezdéséig, vagyis 1878. szept. 20-ig még 3 év le nem járt. alp.-ek ellenirati kérelmének helyt adni, felp.-t keresetével elutasítani s minthogy a birtokot olyantól szerezte, ki törvényes tjdonosnak nem tekinthető, tjdonjogának törlését elrendelni kellett. (82. máj. 9. 1390. Dt. III. 234.) 6. Curia: A tkvileg jogosított hitelező meghallgatása nélkül a jelzálog megszűnte kérdésében határozni nem lehet. (88. jan. 17. 5444. Dt. XIX. 279.) 7. Curia: Tek., h. a kereset tárgyát képező ingtl.-ra a perfeljegyzést megelőző teher van bekebelezve, a jelzálogos hitelező perbe vonása nélkül pedig a tkvi rdts 150. §-a szerint a tjdonjog törlése kérdésében ítélet nem hozható: felp.-t (szerződés érvénytelenítése ír.) keresetével elutasítani kellett. {88. jun. 6. 556. .T. 88. 125.) 8. Curia : Az e.-bíróság Ítélete hhagyatik. Az a körülmény, h. felp. a büntető bíróság által érvénytelennek kimondott zálogjogi bekeblezés törlését nem -kérvény, hanem kereset utján szorgalmazza, esetleg csak azt vonhatta volna maga után. h. jelp. perköltséget nem igényelhetne, de semmi esetre sem azt is. h. az alp. által is érvénytelennek beismert bekeblezés törlése megtagadtassék. A m.-b. Ítéletének mváltoztatásával tehát az e.-biróság Ítélete volt hhagyandó és pedig a perköltségre nézve is, mert a keresethez csatolt bünfenyitő ítéletben a zálogjogi bekeblezést elrendelő végzés számára nem törIÖ*