Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

240 I. VAGYONJOG. Tkvi rendtartás. 148. 8. annak bírói kimondását, h. a zálogvisszaváltási jog tkvi feljegyzésévél terhelt ingtl. nem képez zálogtárgyat, ül. h. azon ingtl.-ra az inscriptió ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illetékes birtokbir óságnál önálló keresettel szorgalmazni. Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ád, ennek folyományaként álp.-t a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti s jogerős ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. (36. sz. dönt.f 42. Curia: A tkvi rendt. 148. §-a szerint a tulajdonjogi bekebelezési érvénytelenség miatt mtámadni csak a tkvi jogaiban sértett fél lévén jogosítva, a bekebelezést megelőző ajándékozásból jogositott az ajándékozótól csupán az ajándékozás egyenértékének mtéritését követelheti. Az öröklésre jogositott gyermek az ő hozzájárulása nélkül, szülői és egy harmadik között létrejött ajándékozási okirat érvénytelenitését nem kérheti s csak azon jog illeti őt meg, h. az id. törv. szab. 4. §-a értelmében az ajándékozás korlátolását örökösödési jogának megnyíltával követelheti. (85. jan. 20. 4750/84. Dt. XI. 6.) 43. Bp. tábla : Az osztr. p. tvkvnek a tkvi rendelettel kapcsolatban érvényében í'entartott 469. §-a értelmében, a jelzálog mszüntetésére az adósság lefizetése magában nem lévén elegendő, a jelzálogos jószág mindaddig lekötve marad, míg az adóslevél a nyilvánkönyvekből ki nem törültetik: továbbá ugyanazon törvénykönyv 1467. §-a szerint, nyilvánkönyvi jogok rendszerint három év alatt birtokoltatnak el. Ezek előre bocsátása után tek.. b. a jankahidi tkjkvekben fő- és mellékjelzálogilag bekebelezett alapzálogjog az időben, minőn arra alp. G. V. alzálogjogi előjegyzést, a 8784/81. sz. végzéssel pedig végrehajtás utjáni bekebelezést nyert, a fentebb hivatolt tkjkvben még mint M. F.-t illető követelés volt tkvileg bejegyezve, arra tehát M. F. ellenében alp. G. V. jogosan perelhetett alzálogjogot; tek. továbbá, h. alp.nek M. F. ellenében szerzett nyilvánkönyvi joga, a törlési kereset beadásáig három éven tul van bejegyezve, felp. pedig azt. h. G. V. a M. F.-t illetett és alzálogjogilag terhelt 724 írt követelésnek S. A. javára még az 1864. év decz. hó 12-én engedmény utján történt átruházásról és az engedményes részére még az 1865. évben történt lefizetéséről ekképeni megszűntéről, még az alzálogjog szerzését megelőzőleg közvetlen tudomással birt volna és h. ilykép arra G. V. alzálogjogát tudva rosszhiszemüleg szerezte volna, nem is állítják, annál kevésbé bizonyították ; tek. végül, h. különben is, a tkvi rendelet 148. §-a értelmében, a végrehajtási zálogjognak eredeti érvénytelenség indokábóli törlése, kitörlési keresettel nem szorgalmazható: lélp.-eket alaptalan s helytelen törlési keresetükkel el kellett utasítani. — Curia: Hhagyja. 87 márcz. 30. 7160/86. C. L. 87. 20.) 44. Curia : A hitbér iránti kötelezést tartalmazó közjegyzői okiratban az lévén foglalva, a mi különben a hitbér természetéből is foly. h. a hitbér a nő hűtlensége vagy férjének elhagyása esetére mszüntnek tekintendő: ha a nő az ily eset beállta után hitbérének zálogjogi bekebelezését eszközölte, azon kérdésnek elbírálása, vájjon a hitbér elenyészettnek tekinthető-e, nem tartozik kizárólag a házassági válóper keretébe, hanem a férj követelheti törlési per utján is. h. a nő az eredetileg érvénytelen zálogjog-bekeblezés törlésének eltűrésére köteleztessék. (85. nov. 11. 3507. Dt. Xllt. 164.) * E dontvény megokolását 1. a 92. lapon.