Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

238 I. VAGYONJOG. Tkvi rendtar- 17. Lfi.: Kitörlést keresetet oly személyek is indíthatnák, kik a. mtámatás. dott tkvi bekeblezés előtt nem voltak ugyan mint tjdonosok kitüntetve, de J48. §. a tkvileg érdekelt félnek örökösei vagy jogutódai és mint ilvenek. a bekeblezés által sértve érzik magukat. (73. máj. 13. 4025.) 18. Curia: A tkvi rendelet 148. §-a értelmében törlési keresettel csak a tkvi jogaiban sértett félnek van joga fellépni; felp. javára pedig a keresetben mjelölt ingtl.-ra valamely jog a tkvben bejegyezve nem létezik és felp. sem a korábbi tkvi tjdonosnak„nem jogutódja, sem a kereseti szerződésre nézve alp.-sel jogviszonyban nem áll. ő e szerint alp.-t annak tkvi jogában eredeti érvénytelenség miatt mtámadni jogosítva nincs. (84. szept. 4. 831. P. T. IX. 2.) 19—24. Curia: A tkvi rendeletnek 148. §-án alapuló törlési keresetnek egyediili kivételes czélja az lévén, h. az elrendelendő törlés által az előbbi tkvi állapot visszaállittassék, kétségtelen, h. ily ügyuton csakis a sértett tkvi jogok menekülhetnek az érvénytelenül szerzett bekeblezés alul; ekként tehát a hivatolt szakaszban a sértett jogoknak közelebbi mjelölése egyáltalában szükséges nem lévén: a tábla Ítélete hhagyatik. (84. szept. 11. 2102. P. T. IX. 2.) Azonos határozatok: Lfi.: 11. ápr. 26. 3840. — 80. febr. 6. 7. — 78. decz. 6. 10026. — 80. decz. 1. 9434. »Tekintet nélkül arra, h. birt-e a bekebelezés előtt nyilvánkönyvi joggal vagy sem?« Ezzel azonos: Curia: 83. febr. 13. 8676. P. T. IX. 2.) 25. Curia: A később bejegyz. jelzálogos hitelező a korábbi bejegyzésekre nézve oly tkvileg érdekelt félnek nem tekinthető, a ki a bejegyzést mtámadni jogosítva van. (9256/88.) 26. Curia: A jelzálogos hitelező a nyilvánkönyvi tjdonos ellen előzetes rangfokozattal bejegyzett tehertételek tekintetében törlési kereset folyambatételére a tkvi rdts. 148. és következő §-ai értelmében jogosítva nincs. 27. Curia: A m.-bíróság Ítélete mváltoztatik. felp.-éknek az A) alatti kötelezvény érvénytelenítésére s abból folyólag a zálogjogi bekeblezésnek kitörültetésére nézve kereshetőségi joga megállapíttatik. Mert valamint szabadságában áll a jelzálogos hitelezőnek valamely bekéblezett követelés behajtása czéljából a személyes adós mellőzésével keresetét egyedül a jelzálog tjdonosa ellen a jelzálogból leendő kielégítés végeit megindítani s a személyes adós mellőzéséből csak az következik, h. a jelzálog tjdonosa a követelés érvényes fennállása ellenében mindazon kifogásokat, melyekkel különben a személyes adós élhetne, a perben maga is előadhatja s minthogy a zálogjog mindig érvényes követelésre vonatkozik, e tekintetben a zálogjog érvénye elleni kifogásaikat is felhasználhatja, ugy viszont a bejegyzéssel terhelt ingtl. tkvi tjdonosát sem lehet elzárni attól, h. a követelés fenn nem állása s a zálogjog elenyésztének birói meg állapithatása, végett, az egyenes adós mellöztével, csak a nyilvánkönyvi hitelező ellen lépjen fel keresettel, minek előre bocsátásával, tek. azt, h. a követelés fenn vagy fenn nem állása az ügy jelen állása szerint fel- és alp. közt vitás kérdést képez, a fel- és alp.-ek közti jogviszony elbírálása pedig, a mennyiben a korábbi tkvi tjdonos és adós jogaiba, ill. kötelezettségeibe felp.-ek léptek, ezen per keretébe tartozik s az az állítólagos adós. ill. a kötelezvényt kiállítók perben állása nélkül is elbírálható, stb. (89. decz. 3. 5175. C. L. 90. 2.) 28. Lfi.: Nem per utján történt jelzálogi átkeblezés is mtámadható eredeti érvénytelenség miatt kitörlési perrel. (75. ápr. 42. 2699J