Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

f. VAGYONJOG. 5 IV. Öröklési perben az egyik örököstárs birtokának jó- vagy rosszhiszemű- Birtok. sége kérdés tárgyát nem képezlieti és kihatással nincs az elvont hasznok meg- Örökös bir, . , , , , > , mtrn ar T\ W \ tokl.USa. Mteritesénelc mérvére nézve. \M;u 85. I). \\. 621.) , , 1. 1. Bp.táblasLZ elsőbiróság ítéletéi mváltoztatja, fep.-kel keresetükkel gjrtokháboelutasitja, stb. Indokok: Felp.-ek keresetükei arra alapítják, hogy Alsó- ritás Lajosmizse és Bene pusztán 306 jogosult részére a legelőilletőség egy gomm(jiS tagban méretvén ki, a/, ezen legelőilletőséghez jogosítottak lS(ii). évben 7 7 6 o . c J r szahelyezes 1!. szerin! ('"viiiás közi akként szerződtek, hogv azon területet legelőül . , ,.' .. p-' CJ ° iránti por. közösen fogják használni: ennek folytán felp.-ek, kik a fentebb jelzetl Jo kérdések szerződési jogviszonyba szintén beléplek, a többi közös birtokosokkal a , . ', , r 3 ' ' kizárása a s. kérdéses 2022 hold lerülelü legelői egv lagban oszlallanul 1869. évtől kezdve 7 „, r 03 p v. perből. folyton használták, mignem 18Hö. évben alp. bizonyos részleteken építkezvén, árkol ásatván s több holdnyi területet felszántván, ezen részleteket a közös használat alól elvonta. Alp. tagadja, hogy a kérdéses terület 806 tulajdonos részére együttesen egy tagban adatolt volna ki, tagadja a B. alalti szerződés valódiságát, illetve azt. hogy annak eredetije léteznék: tagadja, hogy a 306 birtoktárs a kérdéses területet együttesen használta volna; vitatván, hogy ezek közül többen a közös birtoklást már évekkel előbb megszüntették és saját, mindeniknek elkülönítve kiadott és korlátlan tkv.-i tulajdonát képező illetőségeiket kizárólagos használat alá vették: tagadjavégre, hogy felperesek a kereseti részleteket 1885. évig közös legeltetésre használták volna. Jogkérdések, elbírálása a sommás visszahelyezést per körén kivid esvén, a B. alatti szerződésből a szerződő felek által származtatható igények e perben elbírálás tárgyát nem képezhetik: a miért is azon szerződés valódisága és azon kérdés, vajon azon szerződés eredetije létezik-e? vajon az évekkel ezelőtt megszüntettetett-e. vagy érvényben van-e ? e perben perdöntő körülménynek nem tekinthető. A sommás visszahelyezési perben vizsgálat tárgyát csupán az képjezi, vájjon fdp. birtokában volt-e az állítólagos megháboritás előtt azon dolognak vay<J jognak, melybe magát visszahelyeztetni kéri s jenforog-e alp. részéről birtokháboritási tény. Felp-ek azon állítást, hogy a kérdésben forgó területen a legelőilletőség minden egyes birtokosnak elkülönítve adatott ki s a telekkönyvben kizárólagos tulajdonául vétetett fel. kétségbe nem vonván, önként következik, hogy az összes birtokosok az egész területnek, mint közösnek birtokában nem voltak, s így a terület birtokába való visszahelyezést sem az összes birtokosok nem követelhetnék, sem azok közül egyesek nem követelhetik. Kérdés még. vajon felp.-ek a B. a. szerződésből származtató!t s állítólag annak alapján gyakorolt legeltetési jog birtokában voltak-e ? Felp.-ek, alp.-nek erre vonatkozó tagadásával szemben, tanukra hivatkoztak; a kihallgatott tanuk vallomásai azonban felp.-ek birtoklását nem bizonyítják stb. Curia: A m.-bíróság Ítélete hhagyatik. (84. aug. 24. 6375. D. XV111. 224.) 2. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete mváltoztatik s alp.-ek köteleztetnek az Aranka-medernek a V. határ területét érintő a B. határtól Ursig terjedő részed, a mely 1887 márcz. havában felszántatott és általuk birtokba vétetett, ebbeli birtokukból kibocsátani és felp.-nek s általa a községi lakosoknak az előbb gyakorolt közös használatot megengedni. Indokok: Jelen sommás visszahelyezésipjerben a tulaidonjog kérdése elbírálás tárgyát nem képezi. Alp.-ek beismerik, hogy ők az Aranka-medernek a B. határtól Ü.-ig terjedő részét 1887 márcz. havában felszántatás és feles mÍvelés alá való kiosztás állal kizárólagos birtoklásuk- és használatukba vélték. Továbbá nem von-