Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

2 I. VAGYONJOG Birtok. hogy alp. ezen birtokrész szőlőültetvényeit ezen ítélet jogerőre emelkedéséi követő tavaszi, avagy őszi ültetési időszak 2—2 hónapjai alatt. t. i. az évnek febr. és márcz., avagy okt. és nov. hónapjaiban ez iránti munkálatának megkezdésétől számitandó 30 nap alatt saját költségén eltávolithassa; egyúttal azonban kimondja, hogy az ekként meghatározott záros határidő leteltével felp. azok felett kártérítés nélkül szabadon rendelkezhetik, továbbá alp.-t arra kötelezi, hogy fizesse meg felp.-nek az ettől bíróilag elárverezett ingatlan vesztett haszonvétel fejében annak a 170 írtnak 6% kamatját, melyért amaz ingatlan bírói árverésen eladatott és pedig 84. ápr. 19-től a felp.-nek ezúttal visszaítélt és a báttaszéki 1,563. sz. tjkvbe 14,097. hrsz. a. bejegyzett birtokrész tényleges visszabocsátásáig számítva. Felp.-t a kereseti ingatlanok elvont haszonvételei megfizetésére irányzott követeléseivel elutasítja. Indokok: Alp. nem vonta kétségbe felp.-nek azt az állítását, hogy a kereseti ingatlanra nézve, mely kizárólagos tulajdonaképen van felp. atyja nevére bekebelezve és a melyre örökösödési igényeit l'elp. az okiratokkal kellően igazolta, alp. felp. kiskorúsága idejében ennek mostohaatyjával előleges gyámhatósági jóváhagyás nélkül oly birtokrészre kötött csereügyletet, mely utóbb alp. adósságaiért bíróilag elárvereztetett; e csereügyletet tehát annak ellenére is eredetileg érvénytelennek kellett tekinteni, hogy felp. a cserébe kapott birtokrészt nagykorúsága elérésekor birtokába vette és azt birói elárvereztetésig tényleg birtokolta, mert a kiskorúak vagyona felett kötött ügyletek gyámhatósági jóváhagyás nélkül az 1877: XX. t.-cz. 113. §. 9. és utolsó bekezdése értelmében még abban az esetben is érvénytelenek, ha az ügylet a kiskorú gyámja által köttetett s mert az eredetileg érvénytelen jogügylet a kiskorú önjoguságának elérése után annak, mint önjogunak birtoklása által sem emelkedhetik különös szerződés nélkül jogérvényre. A kir. tszék tehát alp.-t a kereseti ingatlan visszabocsátására ezen s vonatkozó indokainál fogva is helyesen kötelezte. Tekintettel azonban arra, hogy viszont felp. sem tagadta alp.-nek azt az állítását, hogy alp. a kereseti birtokot időközben szőlővel beültette és önként megajánlotta azt, hogy alp. az ültetvényeket saját költségén eltávolithassa. felp. viszontajánlata alapján annak tűrésére kellett kötelezni, hogy alp. az ültetvényeket az azok átültetésére alkalmas időszak záros határideje alatt eltávolithassa; de mert az átültetés ideje bizonytalan időre felp. sérelme nélkül el nem odázható, az azok feletti szabad rendelkezési jogot felp. részére kellett biztosítani arra az esetre, ha alp. átültetési jogával a záros határidő alatt élni elmulasztja; mert ez esetben alp. azok iránt igényeiről lemondottnak kell tekinteni. Felp.-t a kereseti ingatlanok elvont haszonvételei iránt támasztott követeléseivel azért kellett elutasítani, mert beismerte, hogy a csereügylet kötése idejében a birtokrész, mint szántóföld állott mívelés alatt; felp. tehát e birtoknak, mint szőlőnek, időközi jövedelmeihez jogos igényt nem igazolt; ellenben felp. részére a tőle elárverezett birtokrész vesztett haszonvételi fejében, eme birtok vételárának 6°/0 kamatait meg kellett ítélni azért, mert felp. az árverés napjától azok haszonvételeitől az alperes hibái miatt üttetett el és mert alp. a cserébe kapott birtokrész haszonvételeinek tényleges élvezetében állott s marad mind az ideig, inig e birtokot felp.-nek visszaadandja. Alp.-t ismét ezen birtok értékkülönbözete czimén számításba tett viszonkereseti követelésével a kir. tszék azért utasította el helyesen, inert a csereügylet iránt fent kifejtett rosszhiszeműségénél fogva alp. ültetvényeire nézve nem tekint-