Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)
Büntetőjogi Döntvénytár. 2 tábla vádlottat a bűnössége körülményeivel, vagyoni és kereseti viszonyaival arányos büntetésre Ítélte. (1905 márczius 17 1780/905.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A közvédő és vádlott a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt, azt jelölvén meg, ihogy büntetendő cselekmény nem forog fent, és mert még ellenkező esetben is nem három, hanem egy kihágás állapítandó meg. A panasz, melynek második része a BP. 385. §-ának \.b) pontjára fektetettnek tekintendő, mindkét irányban alaptalan. Minthogy ugyanis a kir. tábla tényként állapította meg, hogy a vádlott által közzétett hirdetmények a kivándorlásra vonatkoznak, és hogy a hirdető vállalkozó belügyminiszteri engedélylyel nem bir, ez a tényálladék pedig magában foglalván az 1903 : IV. tcz. .48. §ában meghatározott bűncselekmény összes ismérveit: a BP. 385. §-ának 1. aj pontjának semmiségi esete nem forog fenn. Minthogy továbbá a három hirdetmény három különböző lapszámban, közel egy havi időközökben és az utolsó nem is azonos szövegben tétetett közzé, a bevádolt tettek részint a bün-ismétlés, részint a többszöri elkövetés"ismérveit mutatják, s igy a Btk. 90. §-a is helyesen alkalmaztatott; a BP. 385. §. 1. b) pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasz tehát szintén alaptalan. A védő és a vádlott a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának "(helyesen a Kbtk. 21. §.) nem alkalmazása miatt is használtak semmiségi panaszt. E panasznak helyet adni szintén nem lehetett ; mert az enyhítőül felhozott az a körülmény, hogy a hirdetmények nem tartalmaznak egyenes felhívást a kivándorlásra, enyhítőnek egyáltalában nem fogadható el, amennyiben a felhívás a törvény 47. §-ának külön meghatározott cselekményét állapítaná meg. Eszerint enyhitő körülmény nem észleltetvén, a Kbtk. 21. §-ának feltételei nem forognak fenn. Mindezekhez képest a semmiségi panaszok a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasitandók voltak.