Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

I. (85. sz. teljes-ülési döntvény.) A Btk. 270. §-ápak 2. pontjában, és a kir. Curiának 1883. évi június hó 13-án hozott 22. számú teljes-ülési határozatában kifejezett az a szabály, mely szerint a bűnvádi eljárás közhivatalnok elleni hivatali kötelességeire vonatkozóan állitott olyan tény miatt, — mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, — hivatalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó: — akkor is alkalmazandó, ha a közhivatalnok ellen elkövetett — a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esete forog fen. Indokok: A büntető törvénykönyvnek «a rágalmazás és a becsületsértés* czimü XVII-ik fejezetében meghatározott büntetendő cselekmények miatt a bűnvádi eljárás a Btk. 268. §-ában foglalt általános szabály szerint csak a sértett fél indítványára indítható meg. Emez általános szabály alól kivételt állapítanak meg a büntető törvénykönyv 269—272. §-ai, — külön csoportba foglalván össze az említett fejezetben felsorolt bűncselekmények közül azokat, melyek felhatalmazásra vagy kívánatra, — hivatalból üldözendők. Nevezetesen a 270. §. 2. pontja meghatározza, hogy hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának, ha : közhivatalnok ellen hivatalbeli kötelességeire vonatkozóan állíttatott olyan tény, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után. A büntető tőrvénykönyv eme rendelkezésével nem valamely külön büntetendő cselekmény tényálladékát, vagy külön minősítést ; hanem csak azt a feltételt állapítja meg, melynek fenforgása esetén a XVII. fejezetben meghatározott egyes bűncselekmények miatt hivatalból indítandó meg az eljárás ; és amennyiBüntetőjogi Döntvénytár. VII. k. I