Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Tartalommutató. XXXIX XLII. FEJEZET. A közhivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. 461. §. 28. Közmegbizatásban eljáró személyeknek csak azok tekinthetők, akik az állam, a törvényhatóság vagy a község jurisdictionális hatáskörébe tartozó ügyek ellátására nyertek megbizást, anélkül, hogy közhivatalnokok volnának. Az egyházközségeknek, vallásfelekezetre való tekintet nélkül, csak azon ügyekre nézve van jurisdictionális hatáskörük, amelyeket az államtól vett úgynevezett átruházott hatáskörben látnak el (pl. népoktatási ügy); de nem tartozik ezek közé az egyházközség gazdasági teendőinek ellátása, melyeknek intézése kizárólag az egyház magánjogi természetű feladatát képezi. — A Btk. 461. §-a csak a Btk. XLII. fejezete szempontjából határozza meg a közhivatalnok fogalmát, minden egyéb tekintetben pedig csak a közjogilag vett tisztviselők a közhivatalnokok .__ 49 47i- §• 14. Adós ellen egy hitelezője foglalást vezetett 13,000 K erejéig és lefoglalt 9000 K értékű ingót. Ugyanezen adós ellen adóvégrehajtás is vezettetett 238 K erejéig és lefoglaltattattak 600 K értékű ingók. A hátralékos 132 K adótartozás erejéig, később egy adóhivatalnok uj foglalást rendelt el és egy végrehajtó és becsüs felülfoglalták a biróiag lefoglalt 9000 K értékű ingókat, azok becsértékét 948 K-ban állapítván meg. Az adóárverés megtartatván, az összes ingók 520 K-ért adattak el. Ezen árverésről a hitelezők értesítve nem lettek, mert a végrehajtást szenvedett az előző birói foglalásokat elhallgatta. Az árverési vevő a megvett áruk egy részét rögtön az árverés után 5250 K-ért adta el, és pedig egy részét a vádlott apósának, aki 200 K házbérhátralék erejéig a befolyt vételára elsőbbségi igényt is érvényesített. Ezekből a megállapított tényekből sem arra, hogy adós és apósa az adóvégrehajtói közegekkel a korábbi hitelezők megkárosításának czélzatával összejátszottak, sem arra, hogy az adós és apósa az adóvégrehajtásból származó haszon biztosítása iránt megelőzőleg egyetértettek, sem pedig arra, hogy az adóssal hivatali eljárásukban a hatóság iközegek kötelességüket szándékosan megszegték; következtetést vonni nem lehet, e nélkül pedig a Btk.-nek sem 386., sem 359., sem 400., sem 471. §-aiban körülirt, sem bármely más büntetendő cselekmény tényálladéka nem állapitható meg.__ .__ ___ ... __. 20 1879: XL. t.-cz. (Kihágási büntető törvénykönyv.) 32. §. 224. Az elévülést, a Btk.-nek a Kbtk. 32. §. utolsó bekezdéséhez képest a kihágások esetében is alkalmazandó 108. §. értelmében csak a