Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Tartalommutató. XXXV Lap a vádlott egyedüli vagyonát képező üzletét, amelybe ő az általa hitelbe vásárolt árukat elhelyezte volt. Ez a cselekmény a Btk, 386. §-ába ütköző csalás tényálladékát állapítja meg ... _.. ._.. 41 44. Bűnügyi zárlat elrendelése után eszközölt vagyonátruházás a Btk. 386. §-a alapján büntettetett ... ... ... ... ... 72 203. Vádlott ingatlan vagyonát feleségének eladta, bárha egyik hitelezőjétől árut vásárolt ingatlan vagyonára való hivatkozással. Miután azonban ez az adásvétel a többi hitelezők érdekében történt s a vételár csekély összeg hiján tényleg a hitelezők kielégítésére fordíttatott, a vádlott részéről történt vagyonelidegenités nem a hitelezők megkárosítására irányuló czélzattal történt ... ... ... ... 297 XXXII. FEJEZET. Az okirathamisitás. 391- §• 27. Közokirat minden olyan irat, melyet valamely közhatóság vagy közhitelű személy a törvényes ügyköréhez tartozó tényekről szabályszerűen kiállít. Az országos magyar kir. chemiai intézet igazgatója, mint a Btk, 461. §-ában körülirt közhivatalnok ügyköréhez tartozó ügyekben hatósági teendőt végez s igy az e minőségben szabályszerűen kiállított iratok közokiratoknak tekintendők ... ... 47 400. §. 14. Adós ellen egy hitelezője foglalást vezetett 13,000 K erejéig és lefoglalt 9000 K értékű ingót. Ugyanezen adós ellen adóvégrehajtás is vezettetett 238 K erejéig és lefoglaltattattak 600 K értékű ingók. A hátralékos 132 K adótartozás erejéig, később egy adóhivatalnok uj foglalást rendelt el és egy végrehajtó és becsüs felülfoglalták a bíróilag lefoglalt 9000 K értékű ingókat, azok becsértékét 948 K-ban állapitván meg. Az adóárverés megtartatván, az összes ingók 5 20 K-ért adattak el. Ezen árverésről a hitelezők értesítve nem lettek, mert a végrehajtást szenvedett az előző birói foglalásokat elhallgatta. Az árverési vevő a megvett áruk egy részét rögtön az árverés után 5250 K-ért adta el, és pedig egy részét a vádlott apósának, aki 200 K házbérhátralék erejéig a befolyt vételára elsőbbségi igényt is érvényesített. Ezekből a megállapított tényekből sem arra, hogy adós és apósa az adóvégrehajtói közegekkel a korábbi hitelezők megkárosításának czélzatával összejátszottak, sem arra, hogy az adós és apósa az adóvégrehajtásból származó haszon biztosítása iránt megelőzőleg egyetértettek, sem pedig arra, hogy az adóssal hivatali eljárásukban a hatósági közegek kötelességüket szándékosan megszegték; következtetést vonni nem lehet, e nélkül pedig a Btk.-nek sem 386., sem 359., sem 400., sem 471. §-aiban körülirt, c*