Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

XXX Tartalommutató. 336. §. 4. p. 9. A lopás bűntettére vonatkozó kérdésben nem az kérdeztetett az esküdtektől, hogy vádlott «ellopott» kulcsot használt-e, hanem az, hogy a lakást a «rejtekhelyéről előkeresett kulcscsab nyitotta-e fel. Szabályszerűen tétetett fel ekkép a kérdés, mert a BP. 335. §-a értelmében a vád szerint alkalmazandó törvény alkatelemei «körülirva» veendők fel a kérdésbe, ugy, hogy azok tényálladéki elemek gyanánt jelentkezzenek. Ennek a követelménynek a mükifejezés használata nem mindig felel meg; nem különösen a jelen esetben, ahol a kulcs «ellopása* egészen más jelentésű tett, mint a Btk. 333. §-a szerint az ingó dolog elvétele, az állandó birói gyakorlat pedig a kulcsnak a Btk. 336. §-a 4. pontjában emiitett «ellopott» voltát éppen a rejtekhelyről való előkeresésben állapította meg.. — — — ___ — — — — — ___ 11 80. Vádlott sértett utczai ajtaját — ennek és háznépének távollétében — a kapufélfára elhelyezett kulcs segélyével felnyitotta, az udvarba hatolt, az eresz alatt elrejtett kulcs segélyével a ház konyhaajtaját felnyitotta, a konyhából a pincze- és padlásajtó kulcsait magához vette, azokkal a pinczét és padlást kizárta, azokból 3 korona értékű husnemüeket, zsirt és lisztet kötőjébe rejtett s azzal az ajtókat ismét bezárva eltávozott. Minthogy vádlott maga sem védekezett azzal, hogy a sértett lakása kulcsával rendelkezett s annak konyháját felnyitni s onnan a pincze és padlás kulcsát kivenni jogosítva lett volna, s igy ezen helyiségek kulcsának elvétele reá nézve megállapítja a lopott kulcs fogalmát — — —- 125 191. A Curia hamis kulcsnak tekintette a sértett padlása ajtaján alkalmazott lakatnak másodkulcsát, mely a korábbi évekről sértett tudta nélkül vádlottnál maradt _ _„ — — — ___ _~ .„ 280 336. §. 5. p. 75. Vádlott a kiütött tűzvész színhelyéről egy hordó pálinkát félrevitt és abból sértett beleegyezése nélkül jogtalanul ivott. A tábla azt azonban nem állapította meg, hogy vádlott magát a pálinkával telt hordót jogtalan elsajátítási szándékkal vette el a tűzvész színhelyéről. Minthogy ehez képest a megállapítás szerint a vádlott jogtalan tettét akkor követte el, mikor a hordó a tűzvész színhelyéről el volt távolitva, s minthogy a kir. tábla azt sem állapította meg, hogy a vádlott által a sértett beleegyezése nélkül jogtalanul megivott pálinka a 4K értéket meghaladta volna; figyelemmel arra, hogy a megivott pálinka élvezeti czikket képez, az alsóbíróságok a Btk. rendelkezését abban a kérdésben, hogy a cselekményt miként kell minősíteni? tévesen alkalmazták, mikor a vádlott cselekményét a Kbtk. 126. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás helyett a Btk. 333. §-ába ütköző s a 336. §-nak 5. pontja