Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

XVIII Tartalommutató. más megczáfoltatott. Minthogy azonban ez a tett valósága esetén sem vonna maga után bűnvádi vagy fegyelmi büntetést, a vád alapjául szolgáló tett a btk. 258. §-ába ütköző s a 270. §-a szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének tényálladékát meg nem állapítja-- _— .__ ___ — — — _.. — .__ _— 260. §. 1. A Btk. 270. §-ának 2. pontjában, és a kir. Curiának 1883. évi június hó 13-án hozott 22. számú teljes-ülési határozatában kifejezett az a szabály, mely szerint a bűnvádi eljárás közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, — mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, — hivatalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó: — akkor is alkalmazandó, ha a közhivatalnok ellen elkövetett — a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esete forog fenn — — i._ — — --- — — ----- — 61. Felül nem vizsgálható tényállásnak tekintetett az alsófok azon megállapítása, hogy vádlottat feljelentése megtételénél könnyelműség, felületesség, tehát gondatlanság terhelte. A jóhiszeműség a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vádja esetében csak akkor zárja ki a bűnösséget, ha a feljelentés olyan adatok vagy bizonyítékok alapján és mérlegelésével történt, amelyek a feljelentett büntetendő cselekmény megtörténtét méltán valószínűnek tüntették fel . — — — — — — — — — 104. A koronaügyész álláspontja szerint a feljelentés tárgyává tett a Btk. 260. §-ában meghatározott hatóság előtti rágalmazás nem tartozik a sértett közhivatalnok akarata nélkül, sőt akarata ellenére a központi kormány hatóság, illetőleg a Btk. 271. §-a esetében az igazságügyminiszter által megadható felhatalmazás, hanem a kir. ügyész részére közvetlenül a sértett közhivatalnok által is kiállítható meghatalmazás alapián üldözendő bűncselekmények közé. A BP. 42. §-ának 1. bekezdésében foglalt az a szabály tehát, melynél fogva a sértett a vád képviseletét, ha azt a kir, ügyész megtagadta, a felhatalmazásra üldözendő bűncselekmények esetében nem veheti át, a jelen esetre nem alkalmazható. A Curia szerint azonban ez a nézet téves. A Btk. ugyanis 269—272. §-aiban felsorolja a rágalmazás és becsületsértésnek azon eseteit, melyekben a bűnvádi eljárás a 268. §-ban foglalt általános szabálytól eltérően nem a sértett fél indítványára, hanem hivatalból, de felhatalmazásra vagy kívánatra indítandó meg; meghatalmazásra üldözendő rágalmazást vagy becsületsértést azonban a Btk. nem ismer. A meghatalmazás alapján üldözendő rágalmazást, amely a koronaügyész perorvoslatának indokolása szerint a felhatalmazás vagy kívánat alapján üldözhető cselekményektől különböző intézményt képezne, a kir. Curia gyakorlata sem honosította meg... —