Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

XIV Tartalommutató. rendelet ellen tiltakozzanak, azt a kifejezést használta, hogyha nép­gyűlés tartása nem engedélyeztetik, tartsanak titkos üléseket vagy érteKezleteket. Vádlott emiatt a Btk. 172. §. 1. bek. ütköző izga­tás vétségében bűnösnek mondatott ki. — A Btk. 172. §. alá esik az is, ha több osztály izgattatik egy (a papi) osztály ellen, és a törvény alá esik egy osztálynak több osztály elleni izgatása is — 27 195. A Btk. 172. §-a szempontjából a hatóságoknak rendelete, meg­hagyása, határozata nem anyagi, hanem pusztán alaki szempont­ból tehető vizsgálat tárgyává — — .... ___ 286 172. 2. p. 95. A Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe foglalt rendelkezésével a tör­vényhozó nyilván az állam fontos érdekében, az államban hivatá­suk, czéljaik, foglalkozásuk szerint külön társadalmi csoportot ké­pező és a törvény keretén belül kifejtett küzdelmükben, esetleg egymással érdekellentétben álló állampolgárok békés együttlété­nek, nyugalmának a biztosítását czélozta. Ilyen értelemben pedig akár a földbirtokosokat akár a gyárosokat tekintjük, vagyonos osz­tály létezik, és arra a törvény oltalma kiterjed- — — — 152 170. A szabadban mások által is hozzáférhető nyilt helyen ülő 10—12 tagu társaság a nyilvánosság fogalmának megfelel s az ott tartóz­kodók pedig a gyülekezet fogalma alá esnek A Btk. 172. §. 2. be­kezdésébe foglalt bűncselekménynek nem alkotóeleme a «felhivás», hanem a gyűlölet, az ellenséges indulat felkeltése. Az izgatáshoz valamely különös szándék nem kívántatik, hanem csak az a tudat, hogy nyilvánosan és gyülekezeten elhangzott szavak a gyűlölet felkeltésére alkalmasak.. _„ „ ___ ___ 250 186. A törvény eme kifejezése alatt: «izgat» nem valamely kedvezőt­len és sértő véleménynek nyilvánítása, hanem olyan lázongó ki­fakadások értendők, a melyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből a gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megT zavarására vezethet; az osztály fogalma alatt oly egyének több­sége értendő, akik társadalmi állásuk, élethivatásuk és az ezzel járó életközösség folytán egy gyűjtő névvel jelöltetnek meg. Vád­lott 100—200 főnyi földműves előtt azt mondotta, hogy ne higy­jenek az uraknak, mert azok hunczutok, meg vannak vesztegetve és nem a nép, hanem a maguk hasznát nézik; tekintve, hogy ezek a szavak, a ténymegállapítás és a vádirat tartalma szerint is a községben lakó s foglalkozásuknál fogva az értelmiséghez és igy az uri osztályhoz tartozó egyénekre lévén vonatkoztatva, valamely a törvényben meghatározott fogalomnak megfelelő osztályt nem érintenek, de különben is, habár ugyan helytelenek és sértők, de arra sem volnának alkalmasak, hogy a földmives osztályban oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom