Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)
XIV Tartalommutató. rendelet ellen tiltakozzanak, azt a kifejezést használta, hogyha népgyűlés tartása nem engedélyeztetik, tartsanak titkos üléseket vagy érteKezleteket. Vádlott emiatt a Btk. 172. §. 1. bek. ütköző izgatás vétségében bűnösnek mondatott ki. — A Btk. 172. §. alá esik az is, ha több osztály izgattatik egy (a papi) osztály ellen, és a törvény alá esik egy osztálynak több osztály elleni izgatása is — 27 195. A Btk. 172. §-a szempontjából a hatóságoknak rendelete, meghagyása, határozata nem anyagi, hanem pusztán alaki szempontból tehető vizsgálat tárgyává — — .... ___ 286 172. 2. p. 95. A Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe foglalt rendelkezésével a törvényhozó nyilván az állam fontos érdekében, az államban hivatásuk, czéljaik, foglalkozásuk szerint külön társadalmi csoportot képező és a törvény keretén belül kifejtett küzdelmükben, esetleg egymással érdekellentétben álló állampolgárok békés együttlétének, nyugalmának a biztosítását czélozta. Ilyen értelemben pedig akár a földbirtokosokat akár a gyárosokat tekintjük, vagyonos osztály létezik, és arra a törvény oltalma kiterjed- — — — 152 170. A szabadban mások által is hozzáférhető nyilt helyen ülő 10—12 tagu társaság a nyilvánosság fogalmának megfelel s az ott tartózkodók pedig a gyülekezet fogalma alá esnek A Btk. 172. §. 2. bekezdésébe foglalt bűncselekménynek nem alkotóeleme a «felhivás», hanem a gyűlölet, az ellenséges indulat felkeltése. Az izgatáshoz valamely különös szándék nem kívántatik, hanem csak az a tudat, hogy nyilvánosan és gyülekezeten elhangzott szavak a gyűlölet felkeltésére alkalmasak.. _„ „ ___ ___ 250 186. A törvény eme kifejezése alatt: «izgat» nem valamely kedvezőtlen és sértő véleménynek nyilvánítása, hanem olyan lázongó kifakadások értendők, a melyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből a gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megT zavarására vezethet; az osztály fogalma alatt oly egyének többsége értendő, akik társadalmi állásuk, élethivatásuk és az ezzel járó életközösség folytán egy gyűjtő névvel jelöltetnek meg. Vádlott 100—200 főnyi földműves előtt azt mondotta, hogy ne higyjenek az uraknak, mert azok hunczutok, meg vannak vesztegetve és nem a nép, hanem a maguk hasznát nézik; tekintve, hogy ezek a szavak, a ténymegállapítás és a vádirat tartalma szerint is a községben lakó s foglalkozásuknál fogva az értelmiséghez és igy az uri osztályhoz tartozó egyénekre lévén vonatkoztatva, valamely a törvényben meghatározott fogalomnak megfelelő osztályt nem érintenek, de különben is, habár ugyan helytelenek és sértők, de arra sem volnának alkalmasak, hogy a földmives osztályban oly