Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)
Büntetőjogi Döntvénytár keresetbe bele nem foglalható : kétségtelen, hogy sértett P. M. gör. kel. esperes, aki a k—i gör. kel. szentszéknek meghagyása következtében a B. községben megüresedett gör. kel. lelkészválasztás megejtésének végrehajtását foganatosította, nem tekinthető a Btk. 165. §-ában felsorolt személyek valamelyikének. Ily körülmények között a bűncselekmény tárgya hiányában nyilvánvaló, hogy bűncselekmény tényálladéka nem is létesülhetetr. Megsértette tehát mindkét alsóbiróság az anyagi törvényt, mikor megállapította azt, hogy a vád alapjául szolgáló tett bűncselekményt képez, minek következtében ítéleteiket a rendelkező rész értelmében megsemmisíteni s a törvénynek megfelelő felmentő ítéletet kellett hozni. 61. Felül nem vizsgálható tényállásnak tekintetett az alsófok azon megállapítása, hogy vádlottat feljelentése megtételénél könnyelműség, felületesség, tehát gondatlanság terhelte. A jóhiszeműség a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vádja esetében csak akkor zárja ki a bűnösséget, ha a feljelentés olyan adatok vagy bizonyítékok alapján és mérlegelésével történt, amelyek a feljelentett büntetendő cselekmény megtörténtét méltán valószínűnek tüntették fel. (Curia 1906 február 21. 1814/906. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A védő a kir. törvényszék másodfokú ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján azon okból érvényesített semmiségi panaszt, mert vádlott a sértett ellen jóhiszemüleg tett bűnvádi feljelentést és mert feljelentése nem bizonyult valótlannak, miután a közvádló a nyomozatot csak bizonyítékok hiányából szüntette meg ; ez a panasz azonban alaptalan. A kir. törvényszék ugyanis a kir. Curia határozatának a tényállásra vonatkozó összefüggő indokolása szerint is alapjául szolgáló azon tényeket . fogadta el valóknak, hogy a vádlott által a d-i kir. törvényszékhez beadott bűnvádi feljelentés valótlannak bizonyult és hogy vádlottat a feljelentés megtételénél, habár azt nem tudva hamisan, hanem a valótlanság tudata nélkül tette, könnyelműség,