Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. 73 összeg fedezetére fognak fordirtatni, a törvényszék azon körülményben, hogy vádlott e tudomása daczára a bekövetkező végrehajtás előtt a már többször emiitett biztosítási összeget D. S. védője által felvétette s az által, hogy azt részben nevezett védőjének védői dij gyanánt kifizette, részben pedig nevezett védője által hozzátartozóinak elküldette, elidegenítette, azt vette bizonyítottnak, hogy vádlott ezt azon czélból tette, hogy a k-i takarékés hitelszövetkezetet megkárosítsa, mely cselekménye pedig vádlottnak, tekintettel az okozott kár nagyságára, a Btk. 386. §-ába ütköző, s a 380. §-a szerint minősülő csalás bűntettének képezvén tényálladékát, a törvényszék vádlottat ebben bűnösnek mondotta ki, s tekintettel arra, hogy a vádlott bűncselekménye elkövetése idején még büntetve nem volt, valamint, hogy D. S. ügyvéd a felvett biztosítási összegből védői dija fejében vádlott által részére átengedett 800 K-t a sértett k-i takarék- és hitelegylet részére letétbe helyezte s így a kár jó része megtérült, mint enyhitő körülményekre, vádlottat a rendelkező részben kitett büntetésre Ítélte. (1905 július 1. 2829.) A szegedi kir. tábla: A törvényszék ítélete indokaiból hagyatott helyben. (1905 szeptember 14. 2199.) A kir. Curia: Vádlottnak írásban is indokolt semmiségi panasza folytán : A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A vádlott a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján semmiségi panaszt jelentett be abban összpontosuló okból, hogy ő a terhére megállapított cselekményt jóhiszeműen követte el, mert e kérdés alatti összeg a sértett fél részére még lefoglalva nem volt, sem ő kártérítésre elitélve, és mert a sértett fél eltért attól a feltételtől, amely alatt ő az összeget a sértett fél részére lekötötte. Minthogy a tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy a vádlott az ellene sikkasztás büntette miatt megindult bűnvádi eljárás folyama alatt a birói zárlat elrendelése után a bekövetkező végrehajtás előtt vette fel megbízottja utján a kérdés alatti összeget, s azt részint e megbízottjának védői dij fejében, részint hozzátartozóinak kiadta, minthogy ezeknek a tényeknek az alapján helyes az a megállapítás, hogy vádlott a kérdés alatti összeget a sértett fél megkárosítása czéljából elidegenítette : a tábla a vád-