Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

42 Büntetőjogi Döntvénytár. számlát ö irta alá, a rendőrségnél pedig az átruházását beismerte, már pedig vádlott a vele közös háztartásban élő V. S.-ra, hitelezője kijátszása végett ruházta át vagyonát, vádlott tehát ennélfogva olyannak tekintendő, mint aki jól tudta, hogy hitelezőjének követelése már lejárt, tudta azt is, hogy a midőn akkor adta el üzletét, egyedüli vagyoni állapotát, amikor sértett léi a további hitelezést már megtagadta, a foganatosítandó végrehajtás meghiúsításával sértettnek kárt okozott, mert sértett hiába folyamodott volna birói segélyért, ezekhez képest tehát vádlottban az a czélzat, hogy hitelezőjét megkárosítsa, határozottan felismerhető, mert hiszen többszöri halasztások engedélyezését eszközölvén ki, a már jelzett dolosus cselekményhez akkor folyamodott, mikor további várakozás reményétől elesett, ami 1903 augusztus havában bekövetkezett: mindezekhez képest tehát a Btk. 386. §-ában meghatározott csalás összes tényelemei fenforogván, az elsőbiróság ítéletének megsemmisítésével vádlott ellen a bűnösség megállapittatott. (1904. évi július hó 5-én 33,138. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Tekintve, hogy a valóknak elfogadott tények : hogy a vádlott mint üzlettulajdonos a sértett fél követelésének és a fizetésre többször nyert halasztásoknak lejárta után adta el az ő vagyis a vádlott egyedüli vagyonát képező üzletét, amelybe ő az általa hitelbe vásárolt árukat elhelyezte volt, a vele együtt élő V. S.-nak s hogy ezek szerint abból a czélból, hogy a hitelezőjét megkárosítsa, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt idegenítette el az egyedüli vagyonát képező üzletét, figyelemmel a Btk. 386. §-ára, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják: Ugyanezért a BP. 385. §-ának i.aj pontjára alapított semmiségi panaszok alaptalanok lévén, azokat a BP. 437. §-ának 4. bekezdése szerint elutasítani kellett. = Az eddigi gyakorlattal ellenkező határozat. Eddig a Curia csaknem minden esetben a 386. §. alkalmazhatóságának feltételéül a sértett fél keresetének kézbesítését kívánta meg. (L. Dtdr III. f. III. k 38., IV. 145., X. k. 66., XII. 113.