Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

32 Büntetőjogi Döntvénytár. A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A vádlott és védője az esküdtbiróságnak ítélete ellen a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt, mert a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a nem alkalmaztatott és a védó még a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján azért, mert ellenzése daczára az esküdtbíróság K. és D. tanuknak megesketését elrendelte. Bár a vádlott védője a részéről bejelentett semmiségi panaszt visszavonta arra való tekintettel, hogy ez a perorvoslat a vádlott érdekében történt, visszavontnak el nem fogadtatott. A panasz azonban minden irányban alaptalannak találtatott- K. E. ugyanis mint sértett szerepelt az ügyben, s ilyen minőségben hallgattatván ki, ennek a megesketése pedig a biróság belátásától függvén, az esküdtbiróság nem sértette meg a törvényt, amikor vallomására megeskette. I. E. tanúnak a megesketése pedig a törvénybe nem ütközik, mert a BP. 222. §-ának 2. pontja értelmében a tanú az eskütételtől csak akkor zárható el, ha vallomásának lényegére nézve tanusit ingadozást, már pedig az a körülmény, hogy a tett elkövetését más is láthatta-er vagy sem ? lényeges körülményt nem képezvén, nem volt oka az esküdtbiróságnak a tanút a vallomástételtől elzárni. Minthogy pedig a vádlottnak ittas állapota, mint egyedüli enyhítő körülmény azzal a sulyositással szemben, hogy súlyos testi sértés vétsége és közcsend elleni kihágás miatt már büntetve volt, nem annyira nyomatékos, hogy a cselekményre a törvény által meghatározott fogházbüntetés legrövidebb tartama is tulszigorunak jelentkeznék, a Btk. 92. §-ának alkalmazása sem indokolt. Az alaptalan panasz tehát minden iránybán elutasítandó volt. A koronaügyészség részéről a mai napon tartott tárgyalás alkalmával felhozott az a körülmény, hogy az esküdtek a hozzájuk intézett mellékkérdésre egész terjedelmében nemmel feleltek, és hogy az esküdtek felelete — a hozzá irott toldat miatt — nem határozott, a BP. 437. §-ának 6. pontjában meghatározott semmiségi okot képez ugyan, ez azonban a BP. 427. §-ának 3. bekezdése értelmében hivatalból figyelembe vehető nem volt, a vádlott pedig emiatt panaszt nem érvényesített.