Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. 29 Indokok: A közvédő P. K. érdekében a BP. 385. §. 1. aj p. alapján jelentett be semmiségi panaszt. A felebbviteli főtárgyaláson előadottakból kitűnik, hogy a közvédő szerint a P. K. terhére rótt tettben azért nem lát büntetendő cselekményt, mert a vádlott csak egyes papokat támadott meg s osztályt nem izgatott osztály ellen, mert továbbá nem támadta «az osztályt fentartó rendet». Ez a panasz alaptalan. A kir. tábla ténymegállapítása szerint vádlott a nem papi személyekből álló gyülekezeten a papok ellen általában mondotta a gyűlöletre izgató szavakat, a Btk. 172. §. 2. bek. meghatározott büncsa ekménynek a tény eleme tehát felül nem vizsgálhatólag meg van állapítva. De alaptalan a közvédő azon érvelése is, hogy vádlott nem osztályt osztály ellen izgatott. A törvény rendelkezése nem szorítja a cselekményt egyes osztálynak a másik elleni izgatására hanem helyes értelmezés szerint felöleli azon tettet is, midőn, — mint jelen esetben — több osztály izgattatik egy (a papi) osztály ellen, és a törvény alá esik egy osztálynak több osztály ellen izg atása is. Ami végül a közvédőnek azon érvelését illeti, hogy vádlott nem izgatott az illető osztályt fentartó rend ellen, ennek nincs alapja. Minden bűncselekmény az általános jogrendet sérti, akkor is,, ha egyes társadalmi osztályok ellen irányul. Mai államrendszerünkben egyik osztálynak sincs külön «fentartó rendje», hanem valamennyinek biztonságát egy közös jogrend tartja fenn. A közvédő által vitatott felfogást tehát sem a magyar közjog, sem az alkalmazásba vett törvényszöveg nem támogatja. Ezeknélfogva a közvédő semmiségi panasza elutasittatott. Ellenben helyt kellett adni a közvádló részéről Dr. S. terhére a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján bejelentett semmiségi panasznak. E vádlottra nézve a kir. tábla megállapítja, hogy a népgyűlésen azt mondotta, hogy «ha népgyűlés tartása nem engedélyeztetik, tartsanak titkos üléseket vagy értekezleteket* ; de a kir. tábla nem látja ebben a Btk. 172. §-a i. bekezdésének azt az ismérvét, hogy az engedetJenségre egyenes felhívás intéztessék. A megállapított tényállással szemben a felfogás helyesnek nem ismerhető el. A m. k. belügyminisztériumnak a népgyűlések tárgyában 766/98. sz. a. kiadott rendelete, mely a népgyűlések tartását bejelentéshez és hatosáéi engedélyhez köti, a belügyi kormányzat törvényes hatáskörében