Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. LXXXV Lap el, tekintet nélkül arra, vajon az hivatalos működésükre vagy magánéletükre vonatkozik-e, az esküdtbíróság ítél- — — — — 21 121. A Btk. 259. és 261. §§-ai szerint büntetendő nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett jelen bűnvádi perben főmagánvádló egj szab. kir. város törvényhatósági bizottságának, tehát a Btk. 262. §-ában megjelölt, törvény által alkotott testületnek a tagja. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. tcz. 16. §-ának 2. bekezdése szerint az esetben, ha ily rágalmazás vagy becsületsértés a Btk. 262. §-ában meghatározotr testületek tagjai ellen követtetett el, tekintet nélkül arra, vájjon az hivatalos működésükre vagy magánéletükre vonatkozik-e, esküdtbíróság itél — ... — — 191 170. A főmagánvádló mint honvéd zenekari karmester, közmegbizatásban eljáró egyénnek tekintendő, s minthogy a vádba fogott sajtóközlemény az ő hivatalos tetteire vonatkozik, a vád alapjául szolgáló becsületsértés és rágalmazás vétségének elbirálása az 1897 : XXXIV. tcz. 16. §. II. része rendelkezésénél fogva esküdtszék elé tartozik. Megsemmisítés a BP. 384. §. 4. p. alapján. — — 269 188. Az ügyvédi kamara a törvény által alkotott testület ugyan, mert annak megalkotását a törvény parancsolólag irja elő, mint ilyen azonban hatósági teendők teljesítésére is van hivatva, amelyeket a törvényben meghatározott szervei által gyakorol. A törvény által alkotott azok a testületek, amelyek egyúttal hatóságok is, büntetőjogi szempontból s különösen a Btk. 262. §-a] s az 1897: XXXIV. tcz. 16. §-a szempontjából mint hatóságok jönnek tekintetbe. — Olyan sajtótámadás, mely az ügyvédi kamarának bejegyzett tagját mint ügyvédet bírálja, nem tartozik az esküdtbíróság hatáskörébe. — Az ügyvéd, tekintet nélkül arra, hogy rendes fizetéssel van-e alkalmazva valamely nyilvános számadása kötelezett vállalatnál vagy nem, ügyvédi minőségénél fogva annak tisztviselőjének nem tekinthető. __J ... ... ... ... — — — 297 233 Nyomtatott beadványban elkövetett rágalmazás miatt nem az esküdtbíróság jár el, ha a nyomtatvány terjesztése miatt vád nem emeltetett ... ... ... ... ... _.. ... — — 357 251. A hatóságilag felesketett erdőtisztek és erdőőrök az 1879: XXXI. tcz. (erdőtörvény) 40. §-a szerint szolgálatukban a Btk. 166. §. 3. pontjához képest hatósági közegeknek tekintendők ugyan, azonban még sem közhivatalnokok és a velük szemben nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés nem tartozik az esküdtbíróság elé ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 375 17. §• 17. Az 1897 .-XXXIV. tcz. 17. §-ának 4. pontja azt mondja, hogy mindazok a vétségek, amelyek a törvény 18. §-a szerint a kir járásbíróságok hatáskörébe utasítva nincsenek, a kir. törvényszékek