Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

LXXVIII Tartalommutató' a törvény szerint elzárásból vagy pénzbüntetésből áll: minthogy továbbá a Btk. 85. §» 4. pontjának alkalmazása a vétségre meghatározott büntetési tételnek nem a lejebbszállitását, hanem annak megváltoztatását vonja maga után, ezek szerint pedig vádlott a rendőri büntetésnek csak egyikével büntethető, és az elzárásbüntetés mellett a Btk. 302. §-ában mellékbüntetésként meghatározott pénzbüntetés nem alkalmazható— .__ ___ .__ ___ -— 122 79. Megsemmisítés a Bp. 385. §. 1. a) pban körülirt okból. — A kis gyermek halálát az okozta, hogy gyufával játszván a mezőn, ruhája meggyuladt és a gyermek súlyos égési sebeket szenvedett. A Curia a gyermek anyját az emberölés vétségének vádja alól felmentette, mert az, hogy a vagyontalan vádlottnő hazulról eltávozván, 5 éves kis fiát csupán a vak, de már 18 éves fiának felügyelete alatt hagyta, a vádlott szegény sorsára is tekintettel, nem foglal magában oly fokú gondatlanságot, melynél fogva vádlott a szerencsétlenség bekövetkeztét előre láthatta volna — — ___ — .„ 12 j •80. Megsemmisítés a Bp. 385. §. 1. b) pban körülirt okból. — Vádlott községi körjegyző hat éven át harminczkét esetben fizetése czimén az imi-olvasni nem tudó bíráktól többet vett fel, mint amennyihez igénye volt, s a körjegyzői fizetésről felvett összegekről előzőleg adott nyugtákat az írni és olvasni nem tudó községi birákiól legtöbb esetben visszavette és részben megsemmisítette, részben pedig más oly nyugtákkal cserélte ki, melyekről az írni-olvasni nem tudó községi bírák meg nem gvőződhettek, hogy azok a megfelelő helyes összegekről szólnak-e, s mindezt azért tette, hogy a fizetésén felül felvett pénzek visszafizetése alól meneküljön, és e czélból az általa készített pénztári naplókba s azok kiegészítő' részét képező egyéb iratokba szándékosan hamis bejegyzéseket eszközölt, a megyéhez beterjesztett számadásait pedig a jogtalnnul megtartott összegekre vonatkozó részében meghamisította. Vádlottnak ezen tényei nem a Btk. 462. §-ába ütköző s a 463. §. szerint büntetendő hivatali sikkasztás bűntetteinek képezik tényelemeit, mert a községi közjövedelmeket az egyes községi birák kezelték, s ekként a vádlott által a közjövedelmeket kezelő községi bíráktól, hivatali fizetése czimén de őt jogosan megillető járandóságain felül felvett pénzek nem voltak a vádlott kezelésére vagy őrizetére bízva, másrészt cselekményében a Btk. 381. §. 2. pontjában meghatározott csalás bűntettének alkotó elemei sem ismerhetők fel annál az oknál fogva, mert kir. tábla nem fogadott el valóknak oly tényeket, melyekből az lenne megállapítható, hogy vádlott a jogtalan vagyoni haszon szerzését s a községi birák megkárosítását már a pénzek felvételekor czélba vette. — Minthogy pedig vádlottnak az a ténye, hógy azon czélból, hogy a fizetésén felül felvett és őt jogosan meg nem illető pénzek visszatérítésétől meneküljön s ekként magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a pénznaplókat s azok kiegészítő részét