Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

1artalommutató. XLI körülirt sikkasztással azonositható nem lévén, a sikkasztásnak a Btk. 338. és 357. §§. megjelölt minősítő hatása egyedül a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztásra alkalmazandó s ehhez képest a Btk. 359. §-ában foglalt sikkasztásnak tekintendő bűntettre vagy vétségre ki nem terjeszthető-— -— — — — ' 11 361. §. 143. Hűtlen kezelésben bűnös a bizományos, ha a tulajdonos értesítése nélkül türi, hogy a bizományba vett áruk saját hitelezője által biróilag lefoglaltatnak és elárvereztetnek— ___ — — — 229 XXIX. FEJEZET. A jogtalan elsajátítás. 367- s. * 38. Az engedményező, ki az adósnak az engedményezésről való értesítése után a követelés tárgyát az adós tudatlanságának felhasználásával per utján az adóstól követeli és fölveszi, jogtalan elsajátitást követ eL— — — _._ — _._ — — -_- 53 368. s. 57. Minthogy a fővárosi lakbérrendelet 25. §-a szerint a korábbi bérlő a költözködést a bérévnegyed első napján tartozik megkezdeni, azonban ekkor csupán két szobát kiüríteni, mindaddig, mig a korábbi bérlő ily módon a költözködést meg nem kezdte, az a körülmény, hogy az ingóság a bérleti idő tartamának letelte után került a bérlemény területére, egymagában a törvényes zálogjog keletkezését ki nem zárná. — Minthogy azonban a tulajdonos a kérdéses ingót csupán a bérlő azon értesitésére hozta a bérlőhöz, hogy arra vevője van, s az ilyen, csupán átmenetileg a bérlő hatalmi körébe került tárgyakra a bérbeadó törvényes zálogjoga ki nem terjed, a tulajdonosnak az a tette, hogy a tárgyát önhatalmúlag elvitte, sem a Btk. 368. §-ába ütköző, sem más büntetendő cselekmény tényálladékát nem létesiti ___ ... ___ 94 XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. 370. S427. A kir. törvényszék tényként fogadta el, hogy a vádlott neje a sértettnek 80 K elvesztett pénzét megtalálta és hogy a vádlottnak, mivel nejével akkor együtt élt, együtt kellett elköltenie a pénzt nejével. Minthogy a vádlott ellen tényként nem állapíttatott meg, hogy ő a kérdéses pénzösszeget vagyoni haszon végett megszerezte, vagy elrejtette, avagy annak elidegenítésére közreműködött volna: ugyanazért az orgazdaság vétségének egyik lényeges is-