Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. xxxix határozott rablás és a 279. §. szerint meghatározott szándékos emberölés bűntettei miatt, ha azok a Btk. 96. §-a értelmében anyagi halmazatban forognak fen, a Btk. 99., IOI., 279. és 348. §-aiban foglalt szabályok együttesen vett értelme szerint összbüntetésül 15 évet túlhaladó szabadságvesztés-büntetés nem állapitható meg. Ennek a szabálynak megsértése a BP. 385. §• 1. b) pontja alá eső, hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok. Ily esetben sulyositó körülmény, hogy vádlott egy a törvény szerint tiztől-tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő cselekményen felül, egy öttől-tiz évig terjedhetőt is követett el ___ — .-_ -.- :6 35°- §• 50. A sértett fél és a vádlottak közt vitássá vált az a kérdés, hogy a vádlottaknak, mint kukoricza csőszöknek, hány kosár kukoricza jár csőszbér fejében a sértett féltől és a vádlottak ezen bér fejében kényszeritették a sértett felet lovai kifogásával és illetve agyonlövéssel való fenyegetéssel 12 kosár kukoricza kiadására. A rablás egyik ismérve, a jogtalan ;eltulajdonitási czélzat terhökre nem forog fen, ellenben a zsarolás ismérvei kimeritvék. — -.- 79 77. Vádlottak a sértettek sátrait nem azzal a szándékkal tették át egyik helyről a másikra, hogy a sátrakon erőszakot kövessenek el, hanem azért cselekedtek igy, mert egy vitás jogot jóhiszeműen védve abban a hitben voltak, hogy a kérdéses helyen csak nekik, mint az ipartársulat tagjainak van joguk — más nem ipartársulati csizmadiák kizárásával — áruikat árusítani; a kir. tábla tehát není tévedett, midőn a vádlottak cselekményében büntetendő cselekmény tényálbdékát meg nem állapította — ... — — 121 198. Vádlott a sértettet testi sértés okozása nélkül megverte, s azután a sértett kezéből a kosarat elvéve, azt a korcsmában hagyta. Minthogy a vádlott nem abból a czélból bántalmazta a sértettet, hogy azt arra kényszerítse, hogy a sértett által elvitt kendőt neki átadja, hanem azért, hogy a vitás tulajdonú kendőnek a sértett által való elvitelét megtorolja: nyilvánvaló, hogy a vádlott cselekménye nem vagyoni haszonszerzésre irányulván, a zsarolás vétsége ebben a tettében fel nem ismerhető. Vádlottnak az a tette pedig, hogy a sértett kosarát attól elvette s egyideig magánál tartotta, bűncselekményt azért nem képez, mert nem azért vette el a kosarat, hogy azzal a sértettet a kendő visszaadására kényszerítse, sem pedig azért, hogy azt eltulajdonítsa-.- ... ... ___ ... __j 310 210. Vádlottak sértettet azért, mert ez a szolgálatadója vadászterületén volt kutyájukat lelőtte, együtt és közösen erőszakkal a földre teperték és ütlegelték s ez által őt arra kényszeritették, hogy ezüstóráját s 1 K 41 f. készpénzét nekik zálogul birtokukba adja. Vádlottak e tényei a zsarolás vétségének összes tényelemeit magukban fogjalják ... ... IÁ'* '— ... ÁL .... ... ... ... ... 324