Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

XXIV Tartalommutató. kir. tábla helyesen határozott, midőn a m. kir. államvasutak igazgatóságát a Btk. 164. §-ában megjelölt közigazgatósági hatóságnak tekintve a vádbeli cselekményt a Btk. 260. §-a szerint rágalmazás vétségének minősítette . _._ ... _._ ... ___ „_ 280 242. Vádlott feljelentésében pusztán hallomás után vádolta sértettet büntetendő cselekmény elkövetésével. Mivel ez a vád valótlannak bizonyult, s igy a vádlott a sértettet nem jóhiszeműen, a köteles gondosság betartásával, hanem könnyelműen és gondatlanul vádolta: ennélfogva a semmiségi panasz elutasittatott ... — 367 261. s. 61. Vádlott az osztálysorsjáték százharmincz főelárusitőjához oly tartalmú nyomtatott körlevelet intézett, hogy főmagánvádlóval való mindennemű üzleti összeköttetéstől tartózkodni szíveskedjenek. Ez a cselekmény, habár a levél «szigorúan bizalmas* felírással volt is ellátva,-a Btk. 261. §-a szerinti terjesztés fogalmának megfelel ugyan, de a használt kifejezések nem meggyalázóak. Azok nem tartalmaznak mást, mint egy üzlet vezetőjének az üzlet meghatalmazottaihoz intézett felhívását arra, hogy az ügyködést bizonyos kereskedői érdeknek figyelembe vételével lolytassák. Kétségtelen, hogy az üzlet vezetőjének joga van ilyképpen intézkedni és az ügyködés köréből egyes személyeket ki is zárni, amely kizárás egymagában véve meggyalázónak semmiképpen sem tekinthető. Jelen esetben az intézkedés alakja sem foglal magában sértést; az a körülmény pedig, hogy a czimzettek esetleg azt a következtetést vonhatják le belőle, hogy az igazgató a főmagánvádló iránt bizalommal nem viseltetik, őt az ügynöki teendőkre alkalmatlannak tartja, nem képez becsületbe vágó gyanúsítást és e tekintet semmiesetre sem akadályozhatja az üzlet vezetőjét abban, hogy az ügyködést a vállalat érdekeihez képest irányitsa 102 182. A kir. törvényszék való tényként azt állapította meg, «hogy vádlottak magánvádló férjes nőről azt állították, hogy az egy férfinek levelet irt és pedig oly körülmények közt, hogy a tanuk tudták azt, miként főmagánvádlónak az, kihez a levelet irta, nősülése előtt több éven keresztül szeretője volt, tehát akkor, midőn vádlottak levélről beszéltek, az alatt szerelmes levelet értettek, miből nyilvánvaló, hogy sértési szándékkal mondották azt». Ezek a megállapított tények tehát egy férjes nőre nézve meggyalázást foglalván magukban, a kir. törvényszék az anyagi törvényt nem alkalmazta tévesen, midőn a vád alapjául szolgáló tettben a becsületsértés tényálladékát ismerte fel. __. ... _._ 286 190. A sajtó utján elkövetett meggyalázó kifejezésekkel szemben nem védekezés, hanem megtorlás az, amikor a támadás hasonló módon viszonoztatik. — Elutasittatott a semmiségi panasz, mert a kir.