Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Büntetőjogi Döntvénytár, 7Q 5°­A sértett fél és a vádlottak közt vitássá vált az a kérdés, hogy a vádlottaknak, mint kukoricza csőszöknek, hány kosár kukoricza jár csőszbér fejében a sértett féltől és a vádlottak ezen bér fejében kényszeritették a sértett felet lovai kifogásával és illetve agyonlövéssel való fenyegetés­sel 12 kosár kukoricza kiadására. A rablás egyik ismérve, a jogtalan eltulajdonitási czélzat terhökre nem forog fen, ellenben a zsarolás ismérvei kimeritvék. (Curia 1905 január 25. 720/905. sz. a.) A kir. Curia : A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A vádlottak és védőjük semmiségi panaszt jelen­teltek be a BP. 385. §. aJ és b) pontja alapján azon okból, hogy «zsarolás nem forog fen, a tárgyi tényálladék elfogadása esetén rablás forogna fen, erre pedig a kir. törvényszék nem ille­tékes)). Minthogy a kir. tábla által valónak elfogadott tényállás szerint a sértett fél és a vádlottak közt vitássá vált az a kérdés, hogy a vádlottaknak, mint kukoriczacsőszöknek hány kosár ku­koricza jár csőszbér fejében a sértett féltől és a vádlottak ezen bér fejében kényszeritették a sértett felet lovai kifogásával és illetve agyonlövéssel való fenyegetéssel 12 kosár kukoricza ki­adására, s igy a rablás egyik ismérve, a jogtalan eltulajdonitási czélzat terhökre nem forog fen, ellenben a zsarolás ismérvei ki­meritvék : a kir. tábla sem a bűnösség kérdésében, sem a minő­sítésnél a Btk. vonatkozó rendelkezéseit tévesen nem alkalmazta. A semmiségi panaszt tehát, mint alaptalant, a BP. 437. §. 4. be­kezdése értelmében el kellett utasítani. ¥ ¥ = Felmentések önbíráskodás esetén: BDtár II, k. 203. Bűnösség kimondása III. k. 21. A törvényszék mint felebbezési bíróság vádlottat a járás­bíróság által megállapított vádbeli négy becsületsértés

Next

/
Oldalképek
Tartalom