Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Büntetőjogi Döntvénytár. 53 vétel nélkül hagyott vallomásaival megállapittatván, ez a megállapítás már az alapügyben hozott ítéletekben is foglaltatott; a magánvádló beismerésére való, bár téves hivatkozás nem foglalmagában olyan törvénysértést, mely a jogegység érdekében használható perorvoslat érvényesítésének alapul szolgálhatna. A perorvoslat ezek szerint ebben az irányban is alaptalan levén, azt el kellett utasítani. 38. Az engedményező, ki az adósnak az engedményezésről való értesítése után a követelés tárgyát az adós tudatlanságának felhasználásával per utján az adóstól követeli és fölveszi, jogtalan elsajátítást követ el. (Curia 1905 január 18. 518/905. sz. a.) A budapesti kir. büntetőtörvényszék: Az elsőbiróság Ítélete a BP. 554. §-ának 2. bekezdése alapján a 423. §. 2. bekezdése értelmében a BP. 385. §-ának 1. aj pontjába foglalt anyagi semmiségi okból megsemmisíttetik s vádlott H. B. szekrénygyáros bűnösnek mondatik ki a Btk. 367. §-ában meghatározott háromrendű jogtalan elsajátítás vétségében, elkövetve az által, hogy V. község által 1901 április 12-én beküldött 140 K-t, B. község által beküldött 60 K-t és P. község által beküldött 80 K-t, mely összegek ezen községek tévedése folytán jutottak vádlott birlalatába, s ö tévedésöket felhasználva, az akképp birlalatába jutott idegen pénzösszegeket jogtalanul elsajátította, s ezért a Btk. 96. és 97. §-ának alkalmazásával egy havi fogházra Ítéltetik. Indokok: E bünper adatai szerint a H. testvérek czég, melynek képviselője vádlott H. B., 1899-ben B., V. és P. községeknek egyenként 220 K-ért pénzszekrényeket adott el, mint azt a csatolt kötvények tanúsítják. Ezen czég a kötelezvényeken alapuló követelését a D—F. alatti okiratok szerint 1899 július 21-én a k—i takarékpénztárra ruházta át, kijelentvén,. hogy «ezen követelésemet teljes joggal átengedményeztem*. Világos tehát ebből az, hogy itt valóságos engedményezési jogügylet jött létre, melynélfogva miután az engedményezésről a községek értesíttettek is, az uj hitelező joga az engedményezett adósokkal szemben az érte-