Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

36 Büntetőjogi Döntvénytár. vetítése» általában; ezenfelül fel vannak jogosítva a törvényhatóságok arra, hogy közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhassanak, azokat megvitathassák, azokra nézve megállapodásokat fejezhessenek ki és azokat a kormánynyal és a törvényhozással közölhessék. (Curia 1904 április 13. 3393. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsófoku bíróság ítélete a BP. 437- §-ának harmadik bekezdése alapián, a BP. 385. §-a 1. a) pontjának semmiségi okából megsemmisittetik, P. Gy. vádlott bűnösnek mondatik ki az 1848: XVIII. tcz. 31. §-ába ütköző és az 1880 : XXXVII. tcz. 7. §-a szerint minősülő sajtórendőri vétségben, melyet azáltal követett el, hogy a tulajdonát képező «Szentesi Lapok» hetenként kétszer megjelenő újságnak 1901. évi november 10-én kiadott 19. számában «A szerdai választás* czim alatt politikai tartalmú czikket közölt; s ezért az 1848 : XVIII. tcz. 31. §-a alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával 200 K mint fő-, és 60 K pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre icéltetik. Indokok: A kir. tábla az elsőfokú bíróság ítélete indokainak elfogadásával megállapította, hogy vádlott a kiadásában megjelenő és óvadékkal nem biró «Szentesi Lapok» czimü újságnak 1901. évi november 10-én megjelent 19. számában a csongrádmegyei törvényhatósági választásról czikket tett közzé. A czikk tartalma és irányzata az, hogy a függetlenségi és 48-as párt a megyebizottsági kiegészítő választásnál «azzal a szép egyetértéssel és buzgósággal, amelylyel a képviselő választásnál diadalra segítette zászlóját*, vegyen részt a választásban, felhivatván a párt tagjai, hogy az «ellenzéki czédulával szavazzanak*. Az alsófoku bíróságok vádlottat tárgyi tényálladék hiányából mentették fel, azon indokolással, hogy «a megyei önkormányzat nem politikai testület*, hogy tehát az azzal foglalkozó czikk politikai tartalmúnak nem tekinthető. Ez a felfogás téves. A törvényhatósági kormányzat nem egyéb, mint az állami közigazgatás egyik szerve, melylyel állami czélok valósittatnak meg ; a megyebizottság megalakítására vonatkozó okoskodás és útbaigazítás tehát már ezen általános szempontból is politikai tartalmú fejtegetés. De eltekintve ettől, a.