Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

62 vádlott a csődnyitást megelőző 9 hó alatt 24,818 K értékű árut vett hitelbe s ezzel szemben csupán 4003 K fizetést teljesitett és hogy a csődnyitáskor is 4598 K vagyonhiány mutatkozott, anél­kül, hogy vádlott ugyanazon idő alatt bármily jelentékenyebb üzleti veszteséget szenvedett volna, az alsóbiróságok helyesen von­ták be azt a következtetést, hogy a vádlottnak a csődnyitás előtt legalább három hóval fizetésképtelenségéről tudnia kellett. Mint­hogy pedig vádlott ezen három hó alatt 10,475 K uj adósságot csinált és fizetésképtelenségének beállta után a csődkérvény be­adását elmulasztván, alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára több hitelezője végrehajtás utján zálogjogot szerezzen : az uj adós­ság csinálás és a csődkérvény beadásának elmulasztása szintén büntetendő cselekmény tényálladékát foglalja magában. Vádlott­nak az a védekezése, hogy a végrehajtatók szerzett zálogjogukról lemondattak, nem vétetett figyelembe azért, mert a Btk. 416. §. 4. pontjában meghatározott vétség a csődkérvény beadásának el­mulasztásával s a zálogjog megszerzésével befejezést nyert. A vét­ség káros következményeinek utólagos megszűnte pedig a bűn­cselekmény tényálladékán mit sem változtat. Az alsóbiróság által megállapított s e helyütt is elfogadott enyhítő és súlyosító körül­mények mérlegelésével a kir. Curia ugy találta, hogy a Btk. 92. §-ába foglalt kedvezmény alkalmazásának törvényes feltételei hiányoznak. Ezeknél fogva a semmiségi panasz, mint alaptalan, el volt utasítandó. * * = Az a körülmény, hogy a hitelező szerzett végrehajtási zálogjogáról később lemondott, vádlott bűnösségének megállapítá­sánál nem vétetett figyelembe, mert a csalárd bukás büntette a zálogjog megszerzésére alkalmas váltó kiállításával s a zálogjog megszerzésével befejeztetett, a bűntett tényálladékához tartozó káros eredmény utólagos elhárítása pedig nem vonja maga után a bűnösség megszűnését. (Jogt. Közi. 1904. évi melléklete 296. számú eset). 42. Az iskolaszéki elnök a tanfelügyelőséghez intézett jelen­tésében a főmagánvádló tanítónőről azt mondotta, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom