Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

47 a törvénynek oly értelmezését, mely szerint a forgalomban levő ezüst egyforintosok váltópénz minőségével bírnának. Ámde a tör­vénynek ilyen módon való értelmezése — annak nyilt és határozott rendelkezésével szemben — helyet nem foghat. Nyilvánvaló tehát, hogy a kir. tábla a törvény megsértésével mondotta ki azt, hogy a forgalomban levő ezüst egyforintosok váltópénz minőségével birnak és hogy azoknak a Btk. 203. §-ában körülirt czélból való utánzása a Btk. 204. §-ának 2. bekezdése alá eső pénzhamisítás vétségét képezi. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát ala­posnak felismerni s a törvénysértést megállapítani kellett. = A kir. Curiának eddig is állandó gyakorlata. L. Büntető­jogi Döntvénytár II. 30. stb. Ellenben hamis ötkoronás készítése váltópénzhamisitás u. o. III. 111. A BP. 388. §-ának 3. bekezdése értelmében a vádlott ré­szére nyitva álló határidőben annak törvényes képviselője is jogosítva van az Ítélet ellen felebbezni. A vádlott részére nyitva álló határidő pedig az ítélet kihirdetésekor a per­orvoslati nyilatkozat megtétele után lejár, amiből kétség­telen, hogy a vádlott törvényes képviselője csak akkor jelenthet be perorvoslatot a vádlott érdekében, ha az Íté­let kihirdetése alkalmával jelen van, mert a törvény egye­dül a vádlott örököse javára tette meg azt a kivételt, hogy az Ítélet kihirdetésétől számított 8 nap alatt jelenthet be felebbezést. (Curia 1904 szeptember 13. 7229/904. sz. a.) A budapesti kir. tábla a bejelentett felebbezést a BP. 389. §-a értelmében visszautasítja. Indokok: A BP. 388. §-ának 3. bekezdése értelmében a vád­lott részére nyitva álló határidőben annak törvényes képviselője is jogosítva van az Ítélet ellen felebbezni. A vádlott részére nyitva álló határidő pedig az Ítélet kihirdetésekor a perorvoslati nyilat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom