Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

'7 jogerős végzésekkel elutasittattak. Ezen határozatokkal, vagyis az azokban foglalt azzal a kijelentéssel, hogy a vádirat ellen beadott kifogások feletti tárgyalás a kir. ügyész jelenléte nélkül is megtartható, a kir. törvényszék s a kir. tábla a törvényt megsértették. A BP. a vádirat ellen beadható kifogásokat és az ezekre vonatkozó eljárást tárgyazó rendelkezéseivel (XV. fejezet 254. és következő §-ok) módot kivánt nyújtani a terheltnek arra, hogy az ellene netán alaptalanul emelt váddal szemben a biróság előtt védekezhessék, és hogy a vád alaptalanságának kimutatása által a főtárgyaláson vádlottként ártatlanul leendő meghurczoltatását kikerülhesse. Az ezen czélnak megfelelően szabályozott eljárás, figyelemmel a BP.-ban érvényre jutott alapelvekre s ezekkel összhangzásban csak a szóbeliség rendszerén alapulhatott. A tisztán írásbeli vád alá helyezést a BP. kizárja. Megállapítja 259. és 261. §-aiban, hogy a felek közt vitássá vált vád kérdésében a vádtanács az előtte lefolyt tárgyalás alapján hozzon határozatot. Valóságos tárgyalást kiván a törvény, ezt bizonyítják a 261. §. ama rendelkezései, melyek szerint az előadó előadása után a felek szóbeli előterjesztéseket tehetnek ; s mely rendelkezések meghatározzák, hogy a vádtanács tagjai a megjelent vagy előállított terhelthez kérdéseket intézhetnek, s hogy a vád tanács a tárgyalás befejezése után hozza határozatát. A törvénynek ez a parancsoló intézkedése, mely szerint a vádtanács határozatának alapját a kifogások felett tartandó tárgyalás képezi, már magában véve mutatja, hogy a kir. törvényszék vád tanácsának s a kir. tábla határozataiban foglalt az a kijelentése, hogy a kifogások feletti tárgyalás — kir. ügyészség részéről képviselt vád esetében — a kir. ügyész jelenléte nélkül is megtartható, tarthatatlan. Mert a BP. 260. §-ának 1. bekezdése szerint a terheltnek vagy védőjének elmaradása a tárgyalást és a határozat hozását nem akadályozza ; már pedig, ha a kir. ügyész elmaradása sem képezne e részben akadályt, a vádtanács a vádirat ellen beadott kifogások feletti határozatát tisztán csak az iratok alapján hozhatná ; ennek megengedhetőségét pedig a BP. a fent kifejettekhez képest egyenesen kizárja. A kir. ügyész kötelező jelenléte iránt felmerült kérdés elbírálásánál első sorban irányadó ezen elvi szemponton felül a BP.-nak különös rendelkezései is a kir. ügyészBüntetőjogi Döntvénytár. V 2