Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

figyelembe veendő lévén a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában fog­lalt semmiségi ok : mindkét alsóbiróság Ítélete a minősítésre és ennek folytán a büntetésre nézve is megsemmisítendő s a vád­lott a jelen ítélet rendelkező része szerint elitélendő volt. A bün­tetés kiszabásánál figyelembe vétetett a vádlott büntetlen előéle­tén s családi viszonyain kívül, mint enyhítő még az is, hogy az orvosi látlelet és vélemény szerint vádlott is súlyos testi sértést szenvedett, mint súlyosító pedig a gondatlanság nagyobb fokán kivül még az is, hogy G. halálos sérülésén felül még G. és R. is szenvedett súlyos testi sértéseket. Ezen súlyosító körülmények­kel szemben az enyhítők nem tekintethetvén oly nyomatékosaknak, hogy azoknál fogva a Btk. 92. §-a alkalmazásának feltételei fen­forognának : a BP. 385. §-ának 3. pontjára alapított semmiségi panasz is alaptalan, mihez képest az szintén elutasítandó volt. 8. Az esetben, ha a vádat a kir. ügyész képviseli, a vádirat ellen tett kifogás feletti tárgyalás a kir. ügyész jelenléte nélkül nem tartható meg. A tisztán Írásbeli vád alá he­lyezést a BP. kizárja. Megállapítja 259. és 261. §-aiban, hogy a felek közt vitássá vált vád kérdésében a vád­tanács az előtte lefolyt tárgyalás alapján hozzon ha­tározatot. A törvénynek ez a parancsoló intézkedése, mely szerint a vádtanács határozatának alapját a kifo­gások felett tartandó tárgyalás képezi, mutatja, hogy a kir. törvényszék vádtanácsának s a kir. tábla határoza­taiban foglalt az a kijelentése, hogy a kifogások feletti tárgyalás — a kir. ügyészség részéről képviselt vád eseté­ben — a kir. ügyész jelenléte nélkül is megtartható, tart­hatatlan. Mert a BP. 260. §-ának 1. bekezdése szerint a terheltnek vagy védőjének elmaradása a tárgyalást és a határozat hozását nem akadályozza; már pedig, ha a kir. ügyész elmaradása sem képezne e részben akadályt, a vádtanács a vádirat ellen beadott kifogások feletti határo­zatát tisztán csak az iratok alapján hozhatná; ennek meg­engedhetőségét pedig a BP. a fent kifejtettekhez képest

Next

/
Oldalképek
Tartalom