Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

4 kül, hogy a törvér^szabta biztosítékot letette volna, politikai tartalmú időszaki lapot adott ki. Minthogy pedig kétségbe nem: vont tény, mely a lapból is kitűnik, hogy a «Pressburger Tagblatt* czimü újságnak kiadótulajdonosa a katholikus irodalmi r. t.r melynek üzletvezető igazgatója a bevádolt czikkek megjenése idején O. K. vádlott volt ; — minthogy a büntetőjog általános elvei szerint jogi személy büntetendő cselekményt nem követhet el, hanem büntetőjogi felelősséggel azok tartoznak, kik annak nevében eljárnak ; minthogy a semmiségi panasz indokolásában felhozott azon érvelést, hogy az 1848 : XVIII. tcz. meghozatalakor a részvénytársasági intézmény a magyar jogban ismeretlen volt, meaczáfolja az 1840 : XVIII. tcz. III. fejezete : az alaptalan semmiségi panasz elutasítandó volt. 3Vádlott ellen a Btk. 301. §-ában meghatározott és a kir. törvényszék hatáskörébe utalt súlyos testi sértés büntette miatt emeltetett a vád. A kir. törvényszék a vádlottat ezen bűntett miatt ítélte el, és ítélete a vádlott terhére egyáltalában, tehát a cselekmény minősítés tekintetében sem támadtatott meg perorvoslattal. Minthogy a vádrendszer elvei és a BP.-nak ezen alapuló rendelkezései elvileg kizárják annak megengedhetőségét, hogy egyedül a vádlott érdekében használt perorvoslattal megtámadott elsőbírósági ítélet bármi irányban a vádlott terhére felülvizsgálat tárgyává tétessék, a birói hatáskör megsértése, mint hivatalból észlelendő semmiségi ok, csakis a bűnvádi eljárás alapját képező vád és az esetleg használt perorvoslatok szemelőtt tartásával állapitható meg, s igy a jelen esetben ki van zárva, hogy a vádbeli tett az esküdtbíróság hatáskörének megállapithatása czéljából súlyosabban minősíttessék. (Curia 1904. június 30. 6050/904. sz. a.) A fehértemplomi kir. törvényszék: P. M. vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 301. §-ába ütköző, s aszerint minősülő*